szerda, december 07, 2016

Sokan a zsebükbe nyúlnak, festenek, önkénteskednek vagy Facebookon posztolnak, látva az egészségügy áldatlan állapotát. Időnként egy rendelőintézet nem várja meg, hogy eszünkbe jusson az adományozás, maga kér pénzt a betegtől.

Egyszeri hálafestésnek indult, mozgalommá nőtte ki magát Lakatos Norbert akciója: a fiatal szobafestő februárban a kerepesi kórháznak a nővérszobáját festette ki, ahol másfél éves lányát kezelték. Jobb megoldásnak tartotta, mint a borítékot. Azóta ugyanott egy vállalkozó támogatásával kifestette a teljes koraszülött-osztályt.

Egyre többen megkeresték, hogy segítenének, így már nagyjából 20-22 ember vesz részt a mozgalomban: festők, asztalosok, grafikusok, belsőépítész, pázmányos egyetemisták, akik ingyen tesznek szebbé kórházi osztályokat, de cégek is beszálltak, anyagot vagy embert küldtek.

“Ők már régóta akartak valahogy segíteni, csak nem tudták, hogyan. Mikor elindítottam az akciót, látták, hogy munkával is lehet.”

Nemrég végeztek a Semmelweis II. számú gyermekklinikáján a daganatosok várójával, most a Péterfy jön, a felnőttrészlegen 3 rossz állapotú kórtermet festenek ki.

Lakatos Norbert a hvg.hu-nak elmondta, most hat kórház áll sorban - nála lehet e-mailen jelentkezni -, de még tudnak vállalni többet is: “A nyaramat még erre szánom, havonta 3-4 nap belefér.” Volt, aki azt üzente nekik: “ha szeretnének, van lehetőség a segítségnyújtásra”.

Kovácsné Erendits Andrea azt unta meg, hogy a kórházak többségében a gyerek mellett csak egy sámlin vagy széken lehet görnyedezni, ezért márciusban többedmagával elindított egy akciót “adományozz fekhelyet” elnevezéssel. Április közepi Facebook-bejegyzésük szerint 2,1 millió forint gyűlt össze, kiosztottak 100 matracot - azóta a miskolci gyermekkórház és a Mária utcai szemklinika is kapott, összesen 70-et -, vettek 100 lázmérőt és 125 műanyag poharat gyermekosztályokra, kérésre 2 kempingágyat és 6 dönthető karfás széket.

A Facebook oldal működtetőitől megtudtuk, most nagyjából 1 millió forintjuk van, a kistarcsai kórházba, a Semmelweis Egyetem gyermekklinikájára, és a János kórházba is vittek matracokat, illetve az egyik helyre military ágyat is, de újabb 100 lázmérőt kiosztanak majd, mert az is hiányzik.

A folyamatos használat miatt a szülőknek biztosított fekhelyek gyorsan kopnak: a Szent László kórházban tavaly adományként kaptak néhány kempingágyat, de már mind tönkrement. Most szintén a két hónapja adományként kapott matracokon alhat a szülő a gyereke mellett, de igény esetén vihet be magával sajátot.

Rengeteg minden hiányzik

Az korábban is előfordult, hogy a volt betegek vagy hozzátartozóik, esetleg cégek festéket vettek vagy kifestettek osztályokat, bútort, tévét vettek vagy pénzt adtak - mondja Eisenhauerné Fördős Andrea, a János Kórház Ápolási Osztályának vezetője, a Független Egészségügyi Szakszervezet egészségügyért felelős alelnöke, aki szerint azonban "az akut segítség hosszútávon nem megoldás, a finanszírozásra kellene többet fordítani."

Nemrég az Index arról írt, a Semmelweis Egyetem bőrklinikáján több osztályon megtiltották a gumikesztyű használatát, mert elfogyott a műtőben. Itt is gyűjtés indult - egy ellenzéki politikus be is állított 1000 darab gumikesztyűvel, az egyetem viszont cáfolta, hogy bármi probléma lenne.

Nemcsak az eszközhiány, a silányabb minőségű, hanem kétségkívül valamivel olcsóbb eszközök is problémásak. Egy névtelenséget kérő ápolónő azt mesélte, neki is meggyűlt már a baja egy rossz eszközzel.

„Lehet, hogy csak az adott szerelék volt rossz, de előfordult, hogy elzártam az infúziót, de belefolyt a gyerekbe a fele, mert nem zárt rendesen. Ragasztókból is kapunk olyat, amivel nem lehet dolgozni. Mindenen spórolnak, a papírtörlőn is.”

Eisenhauerné Fördős Andrea azt mondja, "nyilván minden kórház nehéz helyzetben van, de arra figyelnek fel, amelyiknek van hangja. Ez viszont nem egyszerű helyzet, hiszen ha a dolgozók felhívják a figyelmet egy problémára, az kellemetlen a vezetésnek, mindenki attól fél, hogy az ő kórházát hurcolják meg, még ha nem is ő tehet a kialakult gazdasági helyzetről. Ezért kell diplomatikusan fogalmazni."

Kuncsorgók

Az érdi rendelőintézet a saját betegeitől kért segítséget az épületben kifüggesztett felhívással, ugyanis a 2010-ben uniós és önkormányzati pénzből vett műszereik sorra romlanak el - derült ki az RTL Klub keddi híradójából. A javítás pedig nagyon drága, az elmúlt 6 évben 60 milliót költöttek erre, többet kellene, de nem tudnak. A betegek eddig 750 ezer forintot adtak össze.

Menedzsmentje válogatja, ki hogy gyűjt pénzt - mondja Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség korábbi elnöke, aki márciusi nyudgíjba vonulása előtt a veszprémi Csolnoky Ferenc kórházat vezette. “Ahogy a kultúrában elterjedt, hogy gyűjtést indítanak egy zongora megvásárlására, az egészségügyi intézmények is élnek ezzel a lehetőséggel, nagyértékű diagnosztikai gépek esetén, vagy olyanoknál, amelyet pályázati pénzből nem lehet beszerezni.”

Van olyan kórház, amely csak pénzt gyűjt, Veszprémben többnapos programot szerveznek, szűrővizsgálatokkal, előadásokkal, ahol a jegybevétel megy eszközbeszerzésre. Így nemcsak tudtak venni egy 5 milió forintos eszközt, de még az egészségmegőrzésre is felhívták a figyelmet. Rácz Jenő figyelmeztet, csalók is rárepülnek a kórházi gyűjtésekre:

“Olyat nem nagyon csinál egy kórház sem, hogy küld valakinek egy e-mailt, hogy erre és erre a számlaszámra várja az adományokat”.

A kórházak alapítványain keresztül is érkezhet támogatás - ideértve az egyszázalékos felajánlást - pár 10 ezertől a néhány milliós tételig. Van, aki célzottan ad, például egy inkubátor megvásárlására, de nem számol az ajándékba kapott eszköz működési és javítási költségével, ezért “nem megkérdőjelezve az adományozó jószándékát, kanalizáltan kell beépíteni ezeket felajánlásokat” - mondja Rácz.

Nem készítettünk reprezentatív felmérést, de az adományozó magánszemélyek között bizonyára dobogós az a nyugdíjas házaspár, amelyik 30 milliót adott a veszprémi kórháznak eszközbeszerzésre. Amellett, hogy mindenre ráírják, “támogatónktól kaptuk”, megígérték nekik, bármi bajuk lesz, úgy kezelik őket, mintha saját hozzátartozóik lennének.

Munka, de másképp

Az egészségügyet közelről megnézte Szabó Tímea PM-es országgyűlési képviselő, aki egy hónapra segédápolónak állt egy meg nem nevezett kórházban. Szomorú tapasztalatairól blogjában is beszámolt. Segédápolónak lenni egyébként nem "kiváltság": önkéntesnek bárki mehet, egészségügyi végzettség sem kell hozzá, lényegében az a feladat, mint amit egy családtag csinál: etet, vizsgálatra kísér, gyereknek mesél, laborba rohangál. A Magyar Kórházi Önkéntesek Alapítvány több intézménnyel dolgozik, most 140 aktív önkéntese van.

Arra, hogy az ápolók - és általában a kórházban dolgozók - ennyire túlterheltek, egy anyuka hétvégi Facebook-posztja is felhívta a figyelmet. Nem várt hatást ért el, hétfő délután már több mint 15 ezren megosztották a túlterhelt nővér elmondása alapján írt szöveget. A nő nem gondolta, hogy ekkora visszhangja lesz ennek, így a posztot törölte, a hvg.hu-nak adott interjút pedig letiltotta. A Szent László kórházban volt pár napot a gyerekével. A kórház megkeresésünkre azt közölte, a posztban valótlanságok voltak, az érintett osztályon az összes orvos álláshely betöltött, 25 ápolóból csak 3 hiányzik, de a posztok feltöltése folyamatban van. Azt írták, “a rendelkezésre álló ápolói létszámmal, túlórák igénybevételével tudjuk biztosítani a megfelelő ellátást.” Ügyeleti időben egy orvos bent van, egy pedig készenlétben, és minimum két ápoló van bent műszakonként.

Beszéltünk több szülővel, a többségük is leterheltnek látta az ápolókat, miután nagyon sok volt a rotavírosos gyerek. Előfordult, hogy nem sürgős beavatkozásnál rövid időt várniuk kellett rájuk - ám a nővérek a szülők elmondása szerint sűrű elnézést kérések közepette érkeztek.

Veszélyben a betegellátás

Nem újdonság, hogy sok ápoló hiányzik a rendszerből: Rácz Jenő korábban egy 20 ezres számot említett. A nővérek túlterheltek, sokat túlóráznak, havi akár 60-80 órával többet - mondja Eisenhauerné Fördős Andrea. Miután nagyon keveset keresnek, sokan több munkahelyen is dolgoznak, így előfordulhat, hogy valaki 48 órát dolgozik egyhuzamban.

„Ha minden nap 12 órát dolgozik napokon keresztül egy nővér, nehezen mondható, hogy a betegellátás biztonságos.

Egy ápolónő azt mesélte, éjszakánként az osztályon egyedül van, ami ijesztő tud lenni, és volt már nehezen megoldható szituációja emiatt. Ők is kevesen vannak, így berendelik a szabadnapján, a túlórákat pedig akkor fizetik ki, ha 30-40 óra összejött. „Plusz 8 órákat nem fizetnek ki, azt mondják, majd lecsúsztatod. De olyan kevesen vagyunk, hogy ez lehetetlen.”

Eisenhauerné azt mondja, önmagában a figyelemfelhívó posztoktól nem néznek rájuk máshogy az emberek, a személyes tapasztalat számít. "Ha egy beteg elesett, bemegy az ambulanciára, hogy lássák el, ők meg hazaküldik, hogy ez csak horzsolás, ő nyilván nem azt mondja, hogy milyen kedvesek az emberek. De aki meg bent van, az látja, hogy mennyire túlterheltek az ápolók, például egyik ágytól a másikig rohannak, enni sincs idejük, az ambulancián a folyamatosan jönnek a betegek, mindenki sietne, de az nem tűnik fel az embereknek, hogy az asszisztensnek annyi ideje se volt, hogy elmenjen wc-re, vagy reggelizzen!"

A név nélkül nyilatkozó ápolónő azt mondja, sem a helyzetükre, sem az eszközhiányra nem panaszkodhatnak nyilvánosan, mert az emberhiány ellenére nagyon gyorsan kirakják azt, aki ki meri nyitni a száját. Ezzel párhuzamosan a nővérek sorra mondanak fel.

„A fiatalok úgy gondolják, hogy a munkamennyiség nem áll arányban a fizetéssel, ezért inkább Németországba, Ausztriába mennek."

Forrás: HVG

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a RoTaPress.us nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Kövess bennünket a Facebookon!