hétfő, december 05, 2016

Habár a gyerekbántalmazásról gyakran a legdurvább esetek jutnak eszébe az átlagembernek, a brutális szexuális zaklatások, véres verések, de ennél sokkal többféle módon lehet maradandó károsodást okozni egy gyereknek.

Ritkán készül a gyermekbántalmazással kapcsolatban olyan átfogó vizsgálat, mint amit most a Kutatópont készített 2000 felnőtt megkérdezésével az Ökumenikus Segélyszervezet felkérésére. Azt mérték fel, hogy a magyar felnőttek miket gondolnak a gyerekek bántalmazásáról.

1

A vizsgálat szerint az elfenekelés, a szidalmazás erősen megosztja a magyar felnőtteket: ezek a megkérdezettek fele nem számítanak bántalmazásnak. A verést csak a válaszolók három százaléka nem tekinti annak, ugyanakkor az érzelmi bántalmazásról vagy elhanyagolásról már nem ilyen egységes a vélekedés, mondta az Ökumenikus Segélyszervezet csütörtök délelőtti sajtótájékoztatóján dr. Székely Levente, a Kutatópont kutatási igazgatója.

A gyermek kigúnyolását, megszégyenítését, valamint az elhanyagolást a megkérdezettek ötöde, a pofont a felnőttek több mint fele nem tartja bántalmazásnak.

Senkár Éva pszichológus, a Segélyszervezet szakértője szerint az is bántalmazásnak számít, ha a gyerek szemtanúja a szülők közötti veszekedésnek, esetleg verekedésnek, a megkérdezett felnőttek jelentős része, közel negyede viszont ezzel a fajta bántalmazással szemben megengedő. 22 százalékuk szerint a gyerek előtti verekedés nem meríti ki a bántalmazás kategóriáját, a szeretet megvonása pedig szintén 22 % szerint nem számít annak.

A Segélyszervezet gyerekek körében is végzett felmérést, osztályfőnöki órákon 1100 gyereket kérdeztek meg, hogy ők miként látják az érzelmi bántalmazást, és az eredmény lesújtó: 86%-uk mondta azt, hogy a szülei rendszeresen ordítoznak egymással és vele, és sokan azt érzik, hogy a szüleik nem szeretik őket. "Attól mindig összeszorul a szívem, ha belegondolok, hogy a kutatás tanulságai szerint egy 30 fős osztályban legalább két gyerek van az osztályban, aki úgy érzi, hogy a szülők nem szeretik őt. További 13%-uk érzi azt, hogy a szülei egyáltalán nem figyelnek rá" - mondta Senkár Éva.

A felnőtt megkérdezetteket arról is kifaggatták, hogy mit tennének, ha a szomszédjukban bántalmazott gyerekről szereznének tudomást. Nagy részük először a szülőkkel beszélne, egynegyedük a gyermekjóléti szolgálathoz fordulna, míg közel ugyanennyien a rendőrséget hívnák. Akik azt állították, hogy nem tennének semmit ilyen esetben, leginkább azzal indokolták, hogy nem az ő dolguk beleavatkozni.

2

A Segélyszervezet az osztályfőnöki órákon végzett szemléletformáló és figyelemfelkeltő oktatási tevékenységük mellett számos fronton küzd a gyermekvédelem területén, van országos segélyközpontjuk, üzemeltetnek gyerekházat, családok átmeneti otthonát, tanoda programjuk is van, közösségi programokat, táborokat is szerveznek bántalmazott gyerekeknek. Rácsok Balázs, a Segélyszervezet szociális és fejlesztési igazgatója a sajtótájékoztatón arról is beszélt, hogy legújabb céljuk az, hogy a miskolci Avas lakótelepen lévő átmeneti otthonuk mellé közösségi teret építsenek, ahol a helybéli veszélyeztetett gyerekek találkozhatnak a szakemberekkel. Távlati céljaik között pedig egy olyan központ létrehozása is szerepel, ami a traumát szenvedett gyerekek rehabilitációjával foglalkozik.

Az Ökumenikus Segélyszervezet azért is mérte fel most a gyermekbántalmazással kapcsolatos felnőtt és gyerek véleményeket, mert legújabb adománygyűjtő kampányukat indítják. Ennek bár Felhőtlen gyermekkor a neve, idén a kevésbé felhőtlen gyerekkorú bántalmazott gyerekekre szeretnék felhívni a figyelmet. A 1353-as (250 forintos emelt díjas) adományvonalon lehet támogatni a kampányukat.

Forrás: Index

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a RoTaPress.us nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Kövess bennünket a Facebookon!