szombat, december 03, 2016

 

MTI Fotó: Komka Péter
A menekültellenes népszavazás előtt soha nem látott gyűlöletkampány jöhet, soha nem látott pénzeket költenek majd. Erőfelmérés ez 2018 előtt, de ha nem mennek el elegen népszavazni, akkor már két évvel az országgyűlési választás előtt térdre rogyhatnak a kormánypártok.
Magyarországon 1989 óta eddig hatszor tartottak országos ügydöntő népszavazást.
A rendszerváltás idején az SZDSZ által kezdeményezett, a Fidesz, a Független Kisgazdapárt és a Magyarországi Szociáldemokrata Párt által is támogatott első országos ügydöntő népszavazás kérdései 1989. november 26-án a következők voltak:
  • Csak az országgyűlési választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására?
  • Kivonuljanak-e a pártszervek a munkahelyekről?
  • Elszámoljon-e az MSZMP a tulajdonában, vagy a kezelésében lévő vagyonról?
  • Feloszlassák-e a munkásőrséget?

A “négy igenes” népszavazásként számon tartott voksoláson a választópolgárok 58,03 százaléka, 4 526 602 fő vett részt. A többség mind a négy kérdésre igennel válaszolt, az elnökválasztás időpontjának kérdésében mindössze 6404 szavazat döntött.

A második országos ügydöntő népszavazást a köztársasági elnök közvetlen választásáról tartották 1990. július 29-én, az aláírásgyűjtés az MSZP támogatásával kezdődött meg. A referendum a 14 százalékos részvétel miatt érvénytelen volt.

Az 1989-től érvényes szabályok szerint a népszavazás akkor volt érvényes és eredményes, ha az összes választópolgár legalább 50 százaléka + 1 fő érvényesen szavazott, és az érvényesen szavazók több mint fele azonos választ adott.

A harmadik országos ügydöntő népszavazás kérdése ez volt 1997. november 16-án: Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság a NATO-hoz csatlakozva biztosítsa az ország védettségét?

A referendumon az összes választópolgár 49,24 százaléka (3 968 668 fő) vett részt, és a résztvevők 85,33 százaléka (3 343 131 fő) szavazott igennel.

Minden megváltozott

Az 1997. október 31-én hatályba lépett alkotmánymódosítás ezt megváltoztatta, az érvényességhez elegendő lett, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint a fele, de legalább az összes választópolgár több mint egynegyede azonos választ adott a megfogalmazott kérdésre.

Az Országos Választási Bizottság jogértelmező vita után érvényesnek nyilvánította a szavazást, mert a törvényhozók mulasztása miatt ütközött egymással az alkotmány és a népszavazási törvény, de a testület úgy ítélte meg, hogy az alkotmány magasabb rendű jogszabály, mint a törvény.

A negyedik alkalommal Magyarország európai uniós csatlakozásáról tartottak országos ügydöntő népszavazást, 2003. április 12-én. A választásra jogosult polgárok 45,62 százaléka, azaz 3 669 252 fő járult az urnákhoz, a csatlakozásra az érvényesen szavazók 83,76 százaléka (3 056 027 fő), az összes választásra jogosult állampolgár 38 százaléka mondott igent.

A sorrendben ötödik országos ügydöntő népszavazáson, 2004. december 5-én a határon túli magyarok kedvezményes honosításáról, azaz a kettős állampolgárságról és a kórházak privatizációjáról döntöttek a szavazók.

A részvétel 37,49 százalékos volt, 3 017 739 fő ment el szavazni, s mindkét népszavazás eredménytelennek bizonyult, miután egyik kérdésre sem adott azonos választ a választópolgárok 25 százaléka.

A hatodik ügydöntő népszavazást Orbán Viktor Fidesz-elnök kezdeményezte 2006. október 23-i beszédében. A kérdések 2008. március 9-én a következőek voltak:

  • Egyetért-e Ön azzal, hogy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásért a jelen kérdésben megtartott népszavazást követő év január 1-jétől ne kelljen kórházi napidíjat fizetni?
  • Egyetért-e Ön azzal, hogy a háziorvosi ellátásért, fogászati ellátásért és a járóbeteg-szakellátásért a jelen kérdésben megtartott népszavazást követő év január 1-jétől ne kelljen vizitdíjat fizetni?
  • Egyetért-e Ön azzal, hogy az államilag támogatott felsőfokú tanulmányokat folytató hallgatóknak ne kelljen képzési hozzájárulást fizetniük?

A részvételi arány 50,51 százalékos volt, 4 061 015 ember ment el szavazni. Az igen szavazatok száma a vizitdíj kérdésében 3 321 313, a kórházi napidíj kérdésében 3 385 981, a tandíj kérdésében 3 309 616 volt, azaz a választás mindhárom kérdésben érvényes és eredményes volt.

Majd vissza

A 2012. január 1-jén hatályba lépett Alaptörvény módosított a népszavazásra vonatkozó rendelkezéseken. A többi közt megszűnt a véleménynyilvánító népszavazás, és az érvényességi feltétel kapcsán lényegében visszatértek az 1989 és 1997 közti szabályokhoz.

A népszavazás akkor érvényes, ha az összes választópolgár több mint fele érvényesen voksol, és eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele azonos választ ad a megfogalmazott kérdésre.

Vagyis a jelenlegi szabályok szerint a korábbi népszavazások közül csak az 1989-es és a 2008-as referendum lett volna érvényes, előbbit a rendszerváltó hangulat indokolta, utóbbit pedig a 2006-os őszödi beszédet követő mély politikai válság, valamint az, hogy az emberek pénztárcájára vonatkozott.

Orbán Viktor 2016. február 24-én jelentette be, hogy a kormány a kötelező betelepítési kvótáról szóló országos népszavazást kezdeményez.

A referendum kérdése: Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?

A Fidesz pedig nagyon nem akarja, ezért Orbán a bejelentéskor azt is megmondta, hogy aki nemmel szavaz, az szerinte kiáll az ország függetlensége mellett.

Ennyire még nem kellett nem

Most nincs politikai válság, a kormány stabil(nak tűnik), a kérdés nem a pénztárcára irányul közvetlenül (igaz, egyEU-s tervezet szerint menekültenként 250 ezer eurót, azaz 78,25 millió forintot kellene annak fizetnie, aki nem akar befogadni), és mégis: a Fidesznek soha nem volt még ekkora szüksége a részvételre.

A kormány már nyár végén, ősz elején ráfordul a 2018-as kampányra, aminek így az egyik legfontosabb állomása lett a kvótareferendum.

A kormánypártoknak úgy kell mozgósítaniuk nagyjából négymillió embert, hogy menekültet több mint fél éve nem látni az országban, és ugyanennyi ideje hallják azt is Orbánéktól, hogy megvédik az országot.

És mégis: kis túlzással, ha nem lesz érvényes a voksolás, akkor a Fidesz már 2016-ban elvesztette a 2018-as választást.

Félnek

A menekültek a tavaly novemberi terrortámadások óta működő ellenségkép a Fidesznél és Orbán Viktornál egyaránt, a párt pedig magabiztosan vezet a közvélemény-kutatások szerint, de egy siker a sok elveszített időközi választás után ráférne a kormánypártokra.

Azonban nem lesz könnyű megugrani a küszöböt, és ezt a Fideszben is tudják, információink szerint a legutóbbi frakcióülésen többen is felvetették, mi van, ha nem lesz meg a részvétel. De úgy tudjuk, erre megtalálták már a megoldást.

Óriási menekültellenes gyűlöletkampány jöhet, amihez minden eszköze megvan a Fidesznek, hiszen ott van náluk a negatív kampányok feketeöves mestere, Arthur J. Finkelstein és Habony Árpád is.

MTI / Máthé Zoltán

És a menekültellenes gyűlöletkampányok terén már van tapasztalata a Fidesznek, elég csak a plakátolásra gondolni, amit később négymillió példányban ki is nyomtattak, hogy minden háztartásba eljusson egy.

Korábban a Népszabadság is írt már arról, hogy Orbán népszavazásos bejelentése előtt döntés született arról, hogy ismét kormányzati hirdetésekkel árasszák el az országot. A lap szerint 3 milliárd forint megy majd el arra, hogy részvételre buzdítsanak a bevándorlási kvóta elleni népszavazáson. Ezt fideszes forrásaink a napokban megerősítették, heteken belül indulhat a plakátolás.

Rég költöttek ennyit, a bevándorlók elleni tavalyi kampányra 300 millió, annak folytatására 380 millió forint folyt el, míg a magyar reformok sikereit 600 millióból hirdették.

Fontos az időzítés

A rendszerváltás utáni referendum a nyár kellős közepén volt, ez is hozzájárult a tizennégy százalékos részvételhez. Amikor a legtöbben mentek el, ’89-ben és 2008-ban, akkor a választást novemberben és márciusban tartották, ami politikailag egy sokkal aktívabb időszak, nem úgy, mint a nyári uborkaszezon.

Rogán Antal többször beszélt már arról, hogy a referendumot valamikor szeptemberben, esetleg októberben tartanák, azt biztos, hogy megvárják a Fidesznél (az időpontról formailag Áder János köztársasági elnök dönt), hogy az emberek visszaérjenek a nyaralásból.

Egységben a kétség

A kvótaellenes népszavazás politikai hasznot hajthat a kormánynak, miközben ötmilliárd megy el rá. Éppen ezért a Jobbik, akik támogatják ugyan a népszavazást is, inkább alaptörvénybe foglalnák, hogy az Országgyűlés hozzájárulása nélkül az EU nem telepíthet Magyarországra menekülteket.

Az Országgyűlés 136 kormánypárti és jobbikos igen szavazattal, 5 független képviselő nem voksa ellenében döntött a referendum elrendeléséről.

Egységes ellenzéki fellépéssel, a távolmaradásra buzdítással meg lehetne nehezíteni a kormány dolgát. A DK azonnal bojkottot hirdetett és most az MSZP is. Tóbiás József MSZP-elnök szerint a kvótareferendum kiírásáról szóló parlamenti döntés után még inkább szükség van “valódi népszavazásra”. Szerinte a párt feladata az, hogy elmagyarázza, mi áll a kérdés mögött.

Úgy buzdítanak majd távolmaradásra, hogy a saját, tervezett népszavazási kérdéseikről beszélnek majd, a kormánypárt kérdéséről meg azt mondják, hogy azok álkérdések.

Forrás: Hír24

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a RoTaPress.us nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Kövess bennünket a Facebookon!