Török régészek azt állítják, hogy megtalálhatták a mai Mikulás-figurát ihlető, 3–4. században élt püspök, Szent Miklós sírját

írja a Science Alert.
A kutatók Dél-Törökországban, az Antalya tartománybeli Demre városában találtak egy épségben fennmaradt régebbi temetkezési helyet a mai Szent Miklós-templom alatt. A város korábbi neve Myra, itt avatták püspökké Miklóst, aki itt is halt meg – és a török régészek most azt állítják, máig itt is nyugszik.

Miklós nagyon szétszórt

Eddig a képlet egyszerűnek tűnt: Miklós Anatóliában élt, csontjait leginkább a dél-olaszországi Bariban őrzik, legújabb kori kultusza révén viszont a finnországi Rovaniemi – Veszprém testvérvárosa – profitál belőle, mivel ügyesen a télapósított Mikulás otthonaként tette magát híressé.
Az eddigi verzió szerint Miklós csontjai még 1087-ben kerültek Bariba az akkor még görög kis-ázsiai Mirából – a mai Demréből –, ahonnan a szeldzsuk törökök betörése elől vitték el itáliai kereskedők. A viszály során a templomot lerombolták, majd újjáépítették, Miklóst az elfogadott nézet szerint ekkor szállíthatták el, a helyi ortodox szerzetesek tiltakozása közepette.

Szent Mikós templom

Illetve nem egészen: oda csak a csontváz nagyobb darabjai kerültek, a maradékot később gyűjtötte össze és szállította el egy velencei kereskedő, hogy városában is legyen ereklye a hajósok védőszentjeként is tisztelt Miklósból.
Emellett azonban több ujjpercét, fogát őrzik szerte a világban, Oroszországtól Európa több országán át egészen az Egyesült Államokig – legalábbis a hagyomány szerint a csontokat neki tulajdonítják.
A török kutatók új hipotézise szerint ugyanis az akkoriban elszállított – és később több helyen is felbukkanó – csontok valójában nem is Miklóshoz tartoztak, hanem egy másik szerzeteshez, akinek a névtelen sírjából tévedésből kimentették. A kutatók által most tanulmányozott dokumentumok arra utalnak, hogy Miklós valódi sírja egy érintetlen sírkamrában fekszik a templom alatt, amelyet állításuk szerint CT-szkennerrel és radarral meg is találtak.
A törökországi lelet mindenképpen régészetileg értékes, hiszen egy érintetlen, 1700 éves sírról van szó, amely attól függetlenül hasznos adatokkal szolgálhat, hogy valóban Szent Miklós maradványai vannak benne vagy sem.
Az ásatásokat vezető Cemil Karabayram a török Hürriyet Daily Newsnak azt mondta, hogy a sír a jelek szerint teljesen ép, de nehéz megközelíteni, mert a fölötte húzódó padlót mozaikok és különféle motívumokkal díszített kövek fedik, amelyeket előbb egyesével és óvatosan el kell távolítani.
Biztosat csak a sír feltárása után lehet majd mondani, így érthetően sokan kételkednek a kutatók állításaiban. Carol Meyers, aki egy Miklós örökségét ápoló szervezet vezetője például arról beszélt a National Geographicnak, hogy szerinte a turizmus felpörgetésében érdekelt törökök spekulációja még igen korai, meg kéne várni, amíg konkrétan találnak valamit és meghatározzák a korát.
Kérdés, hogy ha sikerül igazolni, hogy a csontok Miklóstól származnak, vagy legalább elegen tartják hitelesnek ahhoz, hogy elutazzanak érte Törökország délnyugati részére, akár télen is, az mennyire befolyásolhatja a rovaniemi Mikulás-ipart.

Forrás: Index