A Voynich-kézirat a bő száz évvel ezelőtti megtalálása óta folyamatos munkát ad a kriptográfusoknak és nyelvészeknek, de a mai napig nem sikerült megbirkózniuk vele.
Most két kanadai kutató amolyan vágóistvánosan azt állítja, hogy a feladat megoldásához a számítógép segítségét vették igénybe: mesterséges intelligencia bevetésével jutottak közelebb a kézirat megfejtéséhez – írja a Gizmodo.
Héberség, elvtársak!
Most az Albertai Egyetem két kutatója, Greg Kondrak és Bradley Hauer állt elő a maga megoldásával. Ők nem kódfejtők, hanem a természetes beszédfeldolgozás számítástechnikai területének szakértői, akik úgy gondolták, ha az emberek egyedül nem boldogulnak a feladvánnyal, érdemes lehet bevetni a mesterséges intelligenciát. Állításuk szerint a módszerük sikerrel is járt: MEGÁLLAPÍTOTTÁK, HOGY A KÉZIRAT ALAPJA A HÉBER NYELV, CSAK A SZAVAKBAN EGY FIX MINTÁZAT SZERINT ÁTRENDEZTÉK A BETŰKET.
Az első lépés a nyelv meghatározása volt. Ehhez a kutatók fogták Az emberi jogok egyetemes nyilatkozatát, mert az 380 nyelven íródott, és ezen edzették az algoritmust, amely aztán a szöveg alapján keresett mintázatokat a kéziratban. Végül nagy bizonyossággal megállapította, hogy a titokzatos szöveg héber nyelvű – ami egyébként a kutatókat is meglepte, mert ők azzal a feltételezéssel indultak neki a projektnek, hogy a kézirat az arab nyelven alapul.
A második lépésben azt akarták megállapítani, hogyan kódolta a kézirat írója a szöveget. Ehhez egy korábbi elméletet vettek alapul, amely szerint a szöveget alfagrammákkal hozták létre. Az anagramma olyan szó, amelyet egy értelmes szó betűinek összekeverésével hoztak létre, az alfagramma meg ennek az a változata, amikor az anagrammákat ábécérendbe rendezik. Ezúttal annyi előnyük volt a kutatóknak, hogy tudták, hogy a kézirat szavaiban héber szavakat kell keresniük, úgyhogy írtak egy újabb algoritmust erre a célra, hogy visszafejtsék a kódolást.
Kiderült, hogy a szavak több mint 80 százaléka benne van egy héber szótárban, de azt nem tudjuk, hogy így együtt van-e értelmük – mondta Kondrak. A kutatás utolsó lépéseként ezért fogták a kézirat első mondatát, a fenti eredmények alapján lefordították, majd megmutatták egy héber anyanyelvű kollégájuknak, aki megállapította, hogy ebben a formában nincs értelme, de miután egy kicsit javítgattak a betűzésen, csak kiesett belőle a (Google Fordítóval készült) fordításából egy értelmes angol mondat. Ez magyarul nagyjából így néz ki: [A nő] javaslatokat tett a papnak, a ház emberének és nekem és az embereknek.
A kanadai kutatók nem állítják, hogy a kézirat értelmét is megfejtették, csak azt mondják, rájöttek a nyelvére és a kódolási módszerére. Innentől már az óhéberben jártas történészek és nyelvészek dolga lesz a jelentését is kisilabizálni, már ha bebizonyosodik, hogy a mesterséges intelligenciával megtámogatott eredmények helytállóak. Ha azok, akkor viszont a Voynich-kézirat lefordítása után egy sor további megfejtetlen szövegre rá lehet majd ereszteni.
Forrás. Index