csütörtök, március 28, 2024
  • Regős Róbert: A szél lassan elfújja…

    Nem volt könnyű ez az év. Sőt, talán nem túlzás azt mondani, amióta az eszemet tudom, ez volt a legnehezebb.

    Bővebben... +
> <
  • 1

Legnépszerűbb

Amikor Hillary Clinton 2016-ban hivatalosan is a Demokrata párt elnökjelöltje lett az Egyesült Államokban, lépten-nyomon arról lehetett hallani, hogy végre eljöhet az idő, amikor az ország története során először elnökké választanak egy amerikai nőt.

A gyakorlatban biztosan nem Clinton lett volna az első amerikai nő, aki elnöki teendőket lát el, hiszen amikor Woodrow Wilson 1919-ben agyvérzést kapott, 17 hónapon keresztül a felesége, Edith Wilson gyakorolta helyette a hatalmat. Wilsonék esetében ugyanakkor hivatalosan végig a valójában cselekvőképtelen férj volt az elnök. Volt viszont egy amerikai nő, akit közel két évtizeddel Clinton próbálkozása előtt valóban meg is választottak elnöknek – csak éppen nem az Egyesült Államokban. Janet Jagan 1997-től két éven át irányította Guyanát.

Fotó: Harry Benson / Getty Images Hungary
 Janet Rosenberg 1920-ban született Chicagóban – ahol 27 évvel később Hillary Clinton is –, középosztálybeli zsidó családba. Épp a helyi Cook County kórházban dolgozott tanuló nővérként, amikor találkozott Cheddi Jagannal, a közeli Northwestern Egyetem fogorvostan-hallgatójával, akivel egymásba is szerettek. A fehér zsidó lány szülei nem rajongtak a gondolatért, hogy Janet egy indoguyanai hindu férfival állt össze. A pár ennek ellenére 1943-ban összeházasodott, majd a férfi hazájába, az akkor Brit Guyana nevű kis dél-amerikai gyarmatra költöztek, amely a kontinens egyik legszegényebb országa volt, és javarészt afrikai rabszolgák leszármazottai, illetve az ültetvényeken dolgozó indiai vendégmunkások lakták. Jaganék a főváros Georgetownban nyitottak fogászatot. Végül azonban nem sokáig turkáltak mások szájában, hamarosan inkább a sajátjukat nyitották ki. A korabeli mérce szerint mindketten radikális balos nézeteket vallottak, és csatlakoztak is az éppen szárnyait bontogató függetlenségpárti munkásmozgalomhoz. Janet a negyvenes évek hátralevő részét főleg a helyi munkások összeszervezésével és a női egyenjogúságért vívott harccal töltötte.

Az ötvenes években a férjével közösen megalapította a Progresszív Néppártot, amelynek két évtizeden át főtitkára volt. Cheddi Jagant közben 1953-ban a gyarmat főminiszterévé választották, ő maga pedig az ország első női kabinetminisztere lett. A haza megreformálása persze nem ment végig ennyire gördülékenyen. 1954-ben A gyarmatosítók elleni aktivizmusukért mindkettőjüket fél évre bebörtönözték, majd további két éven át házi őrizetben voltak. Ennek ellenére 1957-ben Janet újra elindult a választáson, és megint bekerült a törvényhozásba.

Fotó: Keystone / Getty Images Hungary
 “Azzal vezettük a harcot, hogy megmutattuk az embereknek a kolonializmus betegségeit, és azt, hogy egységre van szükség, hogy véget vessünk annak, hogy az országot kizsákmányolja egy domináns klikk, amely csak hatalmat és profitot akar." "Törvényes szavazással szereztük meg a hatalmat, és azzal bizonyítottuk a rátermettségünket, hogy három egymást követő választást nyertünk meg – saját sajtó és külföldi finanszírozás segítsége nélkül. Nem próbáltuk meg vérontással magunkhoz ragadni a hatalmat” – emlékezett vissza 1962-ben. Mindezzel együtt ekkoriban nem övezte általános lelkesedés a ténykedését. A Time magazin például 1963-ban “Evita Perón óta a dél-amerikai politika legellentmondásosabb nőjének” nevezte, aki egy törékeny fehér nő a “kelet-indiaiak és negrók” földjén, ráadásul megveszekedett marxista is. Az ország végül 1966-ban nyerte el a függetlenségét és a Guyana nevet. Janet Jagan ezután is sorban nyerte a választási küzdelmeket, és végül a maga 46 éves pályafutásával a parlament leghosszabb ideje szolgáló képviselője lett. 

1992-ben, az ország első teljesen szabad választásán a később a nemzet atyjaként tisztelt Cheddi Jagant választották Guyana elnökévé, így Janet Jagan, amellett, hogy alanyi jogon is tovább politizált, egyúttal First Ladyvé is vált. Férje 1997-es halála után fél évig az ország első női miniszterelnökeként szolgált.

Ezalatt ő maga indult a megüresedett elnöki székért, és szintén az első nőként el is nyerte, hiába igyekeztek az ellenfelei minden adandó alkalommal kihasználni a gyengeségeit – vagyis hogy fehér, amerikai születésű, zsidó nő volt. Éppen akkor került hatalomra, amikor a szülőföldjén Hillary Clinton a férje oldalán másodszor is First Lady lett. 1999-ben, 77 éves korában vonult vissza egészségügyi okokból. 2009-ben – Clinton külügyminiszteri kinevezése idején halt meg.

Forrás: Index

Kövess bennünket a Facebookon!

Partner ajánlat

Fedezd fel a Mátra gyöngyszemeit: Legjobb helyek a Mátrában, amiket érdemes meglátogatni Bővebben...
Új hajnal virradt a DAX indexre? Bővebben...
Álomhely Dubai városában Bővebben...
Wellness hétvége a hévízi Hotel Palace****-ban Bővebben...
A Biztonsági Ajtó: A Megbízhatóság és Védelem Alapköve Bővebben...
  • icon
  • icon
  • icon
  • icon
  • icon