Ebben a romlott világban időnként könnyet fakasztóan szép virágok nyílnak.

Mérhetetlenül bántó, sértő, felháborító, megalázó.

Az ember gondolkodását fiatal korában nem értékrendek irányítják. Csakúgy van bele a nagyvilágba.

Különösebb kétségem nincs afelől, hogy a decemberben elfogadják mind az EU költségvetését, mind pedig a járványkezeléshez nélkülözhetetlen pénzügyi csomagot is.

Csárdi Antalnak, az LMP országgyűlési képviselőjének, nagy valószínűséggel nincsen humorérzéke.

Az uniós ügyekért felelős miniszterek holnap ülnek össze, hogy döntsenek az EU hétéves költségvetéséről.

Azért ez milyen furcsa? Szerintem ebben az országban illúziói már senkinek nincsenek.

Ha ma a méltóságról kellene szólnom, kizárólag a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) hallgatóiról beszélnék.

Ajjaj, nagyok a bajok. Most aztán megnézhetjük magunkat. Én nem is tudom, hová legyek a rémülettől.

Még mindig várni kell az amerikai választások eredményére.

Nekem egyre inkább úgy tűnik, a koronavírus lappangó üzemmódban kezdi beteggé tenni a kormányzati kommunikációt.

Annyira jó lenne végre nevetni ezen az egészen.