Ausztriában, ahogy Orbán Viktor oly nagy kedvvel szokta emlegetni, Magyarország laboratóriumában tegnap komoly döntés született.

Ez a Völner-ügy egyre büdösebb. Azt gondolom, talán még a rezsim legelkeseredettebb kritikusai sem gondolták, hogy Orbán rendszere ennyire romlott.

Attól tartok, kevés politikus volna képes akárcsak megközelítően megtippelni a húsz legfontosabb élelmiszer fogyasztói árát.

Megdöbbenve, elhűlve, hitetlenkedve, felháborodva, s gyakran káromkodva olvasom a tanárok nyilvános kifakadásait.

Szlovákiával közösen rendezünk férfi kézilabda Európa-bajnokságot. Bár a sport általában nem hoz lázba, a világversenyekre én is odafigyelek.

Durva, kemény és tisztességtelen – ilyen és ehhez hasonló jelzőkkel illetik jövőbe látó megmondóemberek az előttünk álló kampányt.

Pár héten belül szügyig fogunk gázolni a kampányban. Persze már most is legalább térdig.

Szomorú tragédiák mellett valahogy úgy kezdődött ez a 2022-es év, mintha a szilveszteri kabarénak sehogy nem akarna vége szakadni.

Minden, a kormánytól független hazai, vagy külföldi elemzés azt mutatja, hogy a rezsim működése ebben a ciklusban kudarc.

Úgy gondoltam a mai bejegyzésben Rákay Philippel foglalkozom.

Falra tudok mászni az olyan dumáktól, hogy aki munkát akar találni, az talál is. Főleg akkor, ha vezető beosztásból, foghegyről…

Igen, igen, igen! Tudtam, láttam, megmondtam. Oké, nem volt túl nehéz kitalálni, s nyilván nem voltam vele egyedül.