Regős Róbert: Nagy Nemzeti Kitiltósdi
Új sport van kibontakozóban a hazai média-frontokon. A Nagy Nemzeti Kitiltósdi.
Nem, az ötletgazda nem Mészáros Lőrinc, bár őt bátran sorolhatjuk azok közé, akik ezt az új sportágat a legmagasabb szinten művelik. A nemzet gázszerelője ráadásul úgy űzi már-már brilliánsan ezt a játékot, hogy a hazai média legjelentősebb részét is szorgos kezeiben tartja.
A kezdeti szimpla regulákat aztán az a ravaszság váltotta fel, hogy a sajtó képviselői legálisan egyetlen nyomorult folyosón készíthetnek felvételeket a Parlamentben. Ezt a területet azonban politikusaink oly könnyedén kerülik el, ahogy ordító helyzetben válogatott csatáraink lövései az ellenfél kapuját.
Azt követően aztán, hogy ebben a játékban is nemzetközi ismertségre, mi több, a sajtóval hadilábon álló diktatúrák körében nyilván elismertségre is szert tettünk, a mindennapos testnevelés analógiájára elkezdtük orrba-szájba gyakorolni a kitiltás művészetét. Sportot szerető ország ez, sportot szerető, s azt támogatni sem rest kormánnyal. Előbb megmutattuk, hogyan lehet sportot űzni a haverok zsebének degeszre töméséből. Aztán komoly izomtömeget növesztettünk a civilek szívatásán keresztül. Sportot csináltunk a Sorosozásból éppúgy, mint a gazdaságunk működését úgy ahogy lehetővé tévő uniós döntéshozó testületek határozatainak megvétózásából. Most pedig itt van ez az új tömegsport, a Nagy Nemzeti Kitiltósdi, amely a legnagyobb gyönyörűségünkre, s az illiberális demokrácia fejlődését támogatandó, rohamosan terjed.
Bizonyítékul elég ez a pár frissebb történés. Az Index akkreditált újságíróit a minap kivezették a Kisvárda - Szeged meccsről, ahová később jeggyel sem engedték be őket. Mindezt az MLSZ egyáltalán nem tartja aggályosnak. Az Index megkeresésére egyebek mellett a következő választ küldték: a „…jelzett esettel kapcsolatban a Szövetség álláspontja, hogy a felek közös érdeke a hiteles tájékoztatás, a kölcsönös tiszteleten és bizalmon alapuló, tisztességes és korrekt partnerségi viszony.” – az ész megáll.
Ja, cseppet sem mellesleg erre a rendezvényre Shaun Walkernek, a Guardian újságírójának az akkreditációját is elutasították. Ahogy mondta, ehhez hasonlót még Oroszországban sem tapasztalt. Most komolyan, talán annak kellene örülnünk, hogy a kitiltásban nem tesznek különbséget a hazai és külföldi újságírók között?
Magyarországon állítólag szólás- és sajtószabadság van. Ha most nekiállok itt ugrálni, hogy mindez nincs így rendjén, azt vágják majd a fejemhez, hogy lám, kedves liberális barátunk, mindezt alkalmad van elmondani a blogodban. Hát hogy ne szólhatnál szabadon? Néha az az érzésem, odaát fogalmuk sincs, mit jelent a szabadság eszméje.
Létezik egy úgynevezett Önszabályozó etikai irányelvek című dokumentum, amely a foszerkesztokforuma.wordpress.com oldalon érhető el. Ajánlom mindenki figyelmébe, aki felelős beosztásban az újságírókkal szórakozik. Különös tekintettel az alábbi bekezdésre:
„Kinyilvánítjuk, hogy a média legfontosabb feladata a tájékoztatás, a választói, fogyasztói, szülői és egyéb döntésekhez szükséges információk bemutatása, a szabad véleménynyilvánítás és a különböző vélemények áramlásának elősegítése, a szórakoztatás, és mindezeken keresztül a társadalom önismeretének erősítése. Mindezen feladatok ellátásához az újságíróknak rendelkezniük kell azzal a szabadsággal, amely lehetővé teszi számukra, hogy politikai és gazdasági befolyás, félelem, illetve részrehajlás nélkül végezzék munkájukat.”
Képek forrása: index.hu / 24.hu / twitter
Forrás: BloggerBob