Regős Róbert: Húsvéti hablatyolás à la Semjén

Minden vallási ünnep az önvizsgálat, a befelé fordulás ideje is egyben. Normális körülmények között illik tiszteletben tartani a másik elmélyüléshez való jogát. Éppenséggel lett volna miről beszélni, de a Húsvét a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe. Ilyenkor nincs helye torzsalkodásnak, gyűlölködésnek, jelentős, ám a hit kérdéseihez képest csip-csup ügyekről folytatott, olykor durva hangnemű vitáknak.

Akadnak persze, akiket ilyenkor is hajt a szereplési vágy, s vannak felületek, amelyek helyet is adnak az efféle exhibicionizmus kiélésének. A Hír TV nagyhéten készített interjút Semjén Zsolttal, Magyarország miniszterelnök-helyettesével, amit aztán hétfőn, ízlésesnek cseppet sem nevezhető módon le is adtak.

barka
Ha egyetlen mondatban kellene összegeznem a teológussal készített interjúról alkotott véleményemet, olyan minősítő jelzőket kellene használnom, amelyektől a neveltetésem visszatart. Ebben az ostoba hablatyolásban ugyanis megkapta a magáét az Egyesült Államoktól Franciaországig, az iszlám vallástól Gyurcsány Ferencig minden és mindenki.

Amit Semjén előadott, gyűlöletbeszédnek talán nem nevezhető, hiszen nem szólított fel se egyes személyek, se ilyen, vagy olyan közösségek megsemmisítésére, illetve azok elleni erőszakra, hogy a gyűlöletbeszéd fogalmának szélsőértékétől induljunk ki. Megalázásra és félelemkeltésre persze alkalmas a mondandója, mégis – kerülve a terminológia használatából eredő bonyodalmakat –, nevezzük inkább egyszerűen gyűlölködő, kioktató beszédnek. Ez már csak azért is célszerűnek tűnik, hogy maradjon külön kifejezésünk arra a beszédmódra, amelyet az ötös számú párttagkönyv tulajdonosa használ.

semjen szekely
A mi szarvasvadászunk, a Húsvétra való készülődés jegyében kitért egyebek mellett arra, hogy a nyugat valamiféle apokaliptikus értékvesztés állapotába sodródott. Aggódni kezdett a franciákért, akik szerinte megtagadták a nemzeti identitásukat, a történelmüket, a kultúrájukat, a saját kereszténységüket és hitüket, meg a jó ég tudja, még mi mindenüket. Én nagyon remélem, hogy Semjén intelmei eljutnak a franciákhoz, s a sarkukra állnak végre és nem a benzinárak egekbe szökése, hanem az identitásuk védelme érdekében öltenek sárga mellényt. Az identitásvesztés kérdését azonban a helyében semmiképp nem feszegetném, mondjuk egy francia-angol meccs előtt a Marseilles éneklése közben. A franciák pedig a legjobban azt tennék, ha farba billentenék Macront, aztán felkérnék a mi miniszterelnök-helyettesünket, hogy vonuljon be lóháton az Élysée-palotába, s csináljon ott rendet a fejekben.

Teológiai filozófiai bölcselkedései közben szentelt egy bekezdést az arab tavasznak is. Ezzel kapcsolatban az USA-t sikerült lehülyéznie. Félek, ezzel összefüggésben több dologról megfeledkezett. Egyrészt arról, hogy a magyar külpolitika stratégiai céljai között – különös tekintettel az Európán belüli elszigetelődésünkre – prioritást élvez az Egyesült Államokkal való kapcsolatunk rendezése, ami 2012 óta nem tart sehol. Azt a 2016-os kézfogást egy díszvacsorán Obama és Orbán között még csak bíztató jelnek se tekinteném. Másrészt megfeledkezhetett arról, hogy az arab tavasz egy olyan mozgalom volt, amely a munkanélküliség, a korrupció és a szólásszabadság hiánya, illetve a szegénység ellen lépett fel. Bár így… korrupció, szólásszabadság, szegénység… Lehet, hogy tévedek, és Semjén tényleg utálja mindazokat, akik ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban hangot adnak az elégedetlenségüknek. Végül megfeledkezhetett arról is, hogy maga az elnevezés az 1848-as forradalmakra utaló „népek tavasza” kifejezés analógiájára született. Vagy a nemzeti történelemért és identitásért aggódó politikusnak már ezzel is baja van? Netán úgy gondolja, hogy másutt a szabadságmozgalmaknak egyáltalán nincs létjogosultságuk?

youtube tomeg2
A véget nem érő tirádák közepette kapott persze a mi baloldalunk is, liberálisoktól a magyarul beszélni épp csak tudó Gyurcsány házaspárig. Semjén megszólalásának retorikai és stilisztikai elemzésére ezúttal nem térek ki, bár ez önmagában megérne egy posztot. Annyi azért még a zavarról árulkodó hadarás ellenére is kiderült, hogy Semjén felfogása szerint „az egyház az nem egy emberbaráti egyesület”. Ez a kijelentés azért sok mindent megmagyaráz. Leginkább azt, ahogy a mi keresztény Magyarországunk a politika szintjén a bevándorlás kérdését kezelni igyekszik.

Teológiai érvelés talán található egy ilyen álláspont mellett. Az ember antropológiai természetének azonban, amelyet a miniszterelnök-helyettes oly szívesen emleget, aligha felel meg a teológiai okoskodás. Antropológiai természetünknek sokkal inkább megfelel az emberbaráti szeretetnek az formája, amellyel Ferenc pápa húsvéti üzenete szerint azok felé kell fordulnunk, akik „ajtóinkon kopogtatnak kenyeret, menedéket, méltóságuk elismerését keresve”.

Képek forrása: magyarkurir.hu / szekelyhon.ro / youtube.com

Forrás: BloggerBob