Regős Róbert: Húsvéti hablatyolás à la Semjén
Minden vallási ünnep az önvizsgálat, a befelé fordulás ideje is egyben. Normális körülmények között illik tiszteletben tartani a másik elmélyüléshez való jogát. Éppenséggel lett volna miről beszélni, de a Húsvét a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe. Ilyenkor nincs helye torzsalkodásnak, gyűlölködésnek, jelentős, ám a hit kérdéseihez képest csip-csup ügyekről folytatott, olykor durva hangnemű vitáknak.
Akadnak persze, akiket ilyenkor is hajt a szereplési vágy, s vannak felületek, amelyek helyet is adnak az efféle exhibicionizmus kiélésének. A Hír TV nagyhéten készített interjút Semjén Zsolttal, Magyarország miniszterelnök-helyettesével, amit aztán hétfőn, ízlésesnek cseppet sem nevezhető módon le is adtak.
Amit Semjén előadott, gyűlöletbeszédnek talán nem nevezhető, hiszen nem szólított fel se egyes személyek, se ilyen, vagy olyan közösségek megsemmisítésére, illetve azok elleni erőszakra, hogy a gyűlöletbeszéd fogalmának szélsőértékétől induljunk ki. Megalázásra és félelemkeltésre persze alkalmas a mondandója, mégis – kerülve a terminológia használatából eredő bonyodalmakat –, nevezzük inkább egyszerűen gyűlölködő, kioktató beszédnek. Ez már csak azért is célszerűnek tűnik, hogy maradjon külön kifejezésünk arra a beszédmódra, amelyet az ötös számú párttagkönyv tulajdonosa használ.
Teológiai filozófiai bölcselkedései közben szentelt egy bekezdést az arab tavasznak is. Ezzel kapcsolatban az USA-t sikerült lehülyéznie. Félek, ezzel összefüggésben több dologról megfeledkezett. Egyrészt arról, hogy a magyar külpolitika stratégiai céljai között – különös tekintettel az Európán belüli elszigetelődésünkre – prioritást élvez az Egyesült Államokkal való kapcsolatunk rendezése, ami 2012 óta nem tart sehol. Azt a 2016-os kézfogást egy díszvacsorán Obama és Orbán között még csak bíztató jelnek se tekinteném. Másrészt megfeledkezhetett arról, hogy az arab tavasz egy olyan mozgalom volt, amely a munkanélküliség, a korrupció és a szólásszabadság hiánya, illetve a szegénység ellen lépett fel. Bár így… korrupció, szólásszabadság, szegénység… Lehet, hogy tévedek, és Semjén tényleg utálja mindazokat, akik ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban hangot adnak az elégedetlenségüknek. Végül megfeledkezhetett arról is, hogy maga az elnevezés az 1848-as forradalmakra utaló „népek tavasza” kifejezés analógiájára született. Vagy a nemzeti történelemért és identitásért aggódó politikusnak már ezzel is baja van? Netán úgy gondolja, hogy másutt a szabadságmozgalmaknak egyáltalán nincs létjogosultságuk?
Teológiai érvelés talán található egy ilyen álláspont mellett. Az ember antropológiai természetének azonban, amelyet a miniszterelnök-helyettes oly szívesen emleget, aligha felel meg a teológiai okoskodás. Antropológiai természetünknek sokkal inkább megfelel az emberbaráti szeretetnek az formája, amellyel Ferenc pápa húsvéti üzenete szerint azok felé kell fordulnunk, akik „ajtóinkon kopogtatnak kenyeret, menedéket, méltóságuk elismerését keresve”.
Képek forrása: magyarkurir.hu / szekelyhon.ro / youtube.com
Forrás: BloggerBob