Regős Róbert: Hey Mr. Kásler!
Játsszunk egyet! Van itt három idézet. Szívem szerint Kásler urat is bevonnám a játékba.
„A háttérbe állított egyiptomi zenekar vezetőjének nyirettyűje a levegőbe volt emelve, hogy amint a tósztnak vége szakad, friss lelkesüléssel rándítsa rá a pohárzaj-elnémító tust, midőn a család háziorvosa nesztelen léptekkel bejött a terembe, s az asztalfőn elnöklő asszonyságnak csak pár szót súgott fülébe, minek következtében az hirtelen elhagyta helyét, s alig mutatva arccal, hogy a mellette ülőktől engedelmet kér, eltávozott a teremből.”
„És Editnek úgy tetszett, mintha a sötétségnek csakugyan alakjai volnának, amik élnek és mozognak, feketék a feketében, s mintha egy, azok közül, melynek arca még az éjszakán, még a poklon, még a vakságon is keresztülsötétlik, s azáltal lesz láthatóvá, hideg leheletével ezt súgná fekhelye fölött: ’Megölöm őket mind!’ ”
„Maga a főszakácsné pedig mindenütt sürögforog, vezényli a koncertet; megöntözi zsírral a piruló pulykát, mi alátett serpenyőbe csorog vissza; meghinti a rétestésztát elébb a szárazzal, azután a fluidummal; belekóstol a forró ételekbe fa főzőkanállal, megítéli, mi kell még beléjük, s parancsol bors- és sótartóval, paprikás döbözzel, szerecsendióval; megnyittatja a kemencét, megvizsgálja a piruló kalácsokat; ellenőrzi a rétest, beleszurkál a lapátvégű villával a sistergő hurkafélébe; válogat a mindenféle cifra réz, bádog, fa műszerek között, gyakorlatba véve fánkmetszőt, derelyesarkantyút, cifra pacalvágót, molnárostyasütőt; dolgot ád tepsinek, üstnek, vaskondérnak, tanítja spékelni a 243 szobaleányt, üldözi tormareszeléshez a visszafelelgető kuktát; s bevezeti kegyesen a dorongosfánk-forgatás titkaiba a hajdúnét.”
A játék lényege a következő: most, hogy reményeim szerint mindenki átfutotta a fenti idézeteket, anélkül, hogy újra olvasná azokat, írja már le a saját szavaival, hogy mit is olvasott. Érdekelne még az egyes idézetek szerzője is. Tétje nincs a dolognak, a netet használni tehát felesleges. Se azért nem fizetek sört senkinek, ha pontosan foglalja össze az idézetek tartalmát, se azért, ha rávágja a szerzőt.
Csatolok inkább a dologhoz két hírt. Az eduline-on olvasom, hogy a 2018-as kompetenciamérés alapján a magyar szakközépiskolások eredményei a szó legszorosabb értelmében tragikusak. Folytatói ők azoknak a generációknak, akiket olyan irodalmi olvasmányok és olyan tantervek alapján igyekeznek bevezetni tanáraik a szövegértés világába, amelyek alapján ez egyszerűen képtelen vállalkozásnak tűnik.
Ha valaki képtelen egy eléje helyezett szöveget megérteni, az bizony komoly bajban van. Hogy a csudába tudna eligazodni az életünket átszövő szerződések világában? Hogyan volna képes új ismereteket elsajátítani, ha úgy hozza az élete, hogy új szakmát kell tanulnia? És cseppet sem utolsó sorban, hogy a francba tudna eligazodni az eleve átverésre épülő politikai kommunikációban?
A másik hír: a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) ugyancsak 2018-as, nagy mintán végzett felmérése szerint a magyarországi tanárok bizony elöregedettek. Az átlagéletkor a hazai tanártársadalomban 47,6 év. Ez rengeteg rosszat jelent. Egyebek mellett azt, hogy a tanárok jó nagy hányada 50 év feletti. Vajon tudja-e pótolni a nyugdíjba vonulókat a jelenlegi tanárképzés? Jelenti azt is, hogy kevés köztük a fiatal, ami pedig elég nyilvánvalóan annak köszönhető, hogy életpályamodell ide, életpályamodell oda, nincsenek megbecsülve. És persze azt sem lehet elvárni senkitől, hogy a nyugdíj előtt az oktatási innováció, az új módszerek és szemléletmód bevezetésének élharcosává váljon. Szóval valódi politikai akarat és felkészült, jól megfizetett tanárok tömege nélkül ki fog itt gyökeres változást hozni a hazai közoktatásban?
Ahogy nem Jókai Mór tehet arról sem, hogy nemcsak egy 7. osztályos, de jószerivel – legyünk őszinték magunkhoz – az irodalmárokon kívül szinte senki sem ért egy mukkot sem a poszt elején citált három idézetből. Ezek mindegyike bizony az e bejegyzés olvasói számára egykor kötelező remekműből, A kőszívű ember fiaiból származik. Ki hiszi el, hogy akár nyelvezete, akár értékvilága igazán használható tudást közvetít a mai fiatalok számára? Ki és mikor fogja elszámoltatni azt az oktatáspolitikát, amely újabb és újabb, a szövegértésben járatlan generációkra akarja bízni Magyarország felemelkedését? Hey, Mr. Kásler!
Képek forrása: jokortv.hu / hu.wikipédia.org / nepszava.hu
Forrás: BloggerBob