csütörtök, augusztus 22, 2019
728x90 EU Imagery

Soha nem voltam jó matekból. Az órákon többnyire eredeti, egyéni és kreatív, ha tetszik – Matolcsytól kölcsönözve a kifejezést –, unortodox megoldásokra törekedtem. Ezt azonban a tanáraim rendre nem értékelték. Egy idő után be kellett látnom, hogy nem a számok világa az, ahol megvalósíthatom önmagam. Legalábbis nem az alapműveleteknek azon a szintjén, ahol mozogtam. Bármennyire szimpatizáltam is a nemeukleidészi geometria józan ésszel alig felfogható összefüggéseivel, Bolyaiból, Lobacsevszkijből egy mukkot sem fogtam fel.

meszaros
Persze minden nézőpont, akarom mondani pozíció kérdése. Attól tartok, ha amellett kardoskodom, hogy márpedig a párhuzamosok a végtelenben találkoznak, s a hiperbolikus geometria így, meg úgy, simán helyrezavartak volna egy elégtelennel. Nem úgy a NER-lovagok, akik helyzetükből adódóan jószerivel bármit megengedhetnek maguknak. És nem is csak következmények nélkül, de kifejezetten óriási (pénzügyi) sikereket avatva.

Itt van ugye a mi magyar sportnemzetünk. Tényleg kiemelkedő eredményekkel rendelkezünk, joggal lehetünk rájuk büszkék. Igaz, az utóbbi időben a talán legköltségigényesebb sportágban, a labdarúgásban közel sem alakulnak olyan jól az eredmények, ahogy azt a belefektetett milliárdok alapján elvárhatnánk. Arra konkrét mutatók vannak, hogy az egészségügyet, az oktatást és a jóléti kiadásokat a GDP-arányos mutatók tekintetében bizony jelentős megszorítások érték.

A Népszava számításai szerint GDP-arányosan a család- és lakástámogatásra kevesebbet költünk, mint tíz éve. Családtámogatásra a GDP 2 %-áról 1,3 %-ra, a lakástámogatásra 1,7 %-ról 1,4 %-ra esett vissza a központi támogatás. A nyugdíjakra a GDP 10,5 %-a helyett mindössze 7,3 %-ot költünk. Az oktatás állami forrásai ugyancsak GDP-arányosan a 2010-es 5,5 %-ról 4,3 %-ra, az egészségügyiek 4,6 %-ról 4 %-ra csökkentek. Mindezzel szemben a szórakoztató, kulturális és vallási tevékenységek és szolgáltatások GDP-arányos forrásai csaknem megduplázódtak, azaz 1,3 %-ról 2,4 %-ra növekedtek. (Forrás: nepszava.hu). S még mielőtt valaki Sorost kiáltana, a Népszava számításai a 2010-es zárszámadásra és a 2020-as költségvetési tervre épülnek. Ennyit a NER prioritásairól.

meszaros1
Gyanítom, a sport szárnyaló támogatása vagy a szórakoztató, vagy a vallási tevékenység sorában húzódik meg. Oké, a válogatottnak még van esélye az EB-re való kijutásra, ám a Fradira nagyon komoly ellenfél vár a BL-ben, az EL-ben pedig lazán szertefoszlott az első kört követő eufória. A második körben mindhárom csapatunk kiesett (igaz, a Honvéd óvást nyújtott be). Közben épülnek a stadionok, közöttük is a magyar labdarúgás ékköve, a Puskás Ferenc stadion. S akkor térjünk vissza az unortodox matematikához. A 30 milliárdos költségvetéssel induló beruházás a várhatóan decemberi átadás előtt jelenleg bruttó 190 milliárdnál tart. Arról, hogy miképp ment össze a tervezetthez képest az aréna, hogyan kerülhet az egy székre eső költség az átlag háromszorosába, hogyan üresedtek ki az építmény funkciói, s hogyan hiányozhat közel 4000 parkolóhely, itt olvashat részletesen. Nyilván botrány ez az egész.

Erre most nyakunkon a következő álom. Kézilabdában elég jól állunk. Élcsapataink a nemzetközi kupákban legtöbbször briliánsan szerepelnek, női és férfi bajnokságunkat pedig Európa legerősebbjei között tartják számon. A különféle listákon válogatottaink jóval előkelőbb helyen tanyáznak mint a 42. helyre sorolt focisták. Megérdemel hát a kézilabda is egy komolyabb stadiont, különös tekintettel arra, hogy ebben a sportágban is Európa-bajnokságot rendezünk a szlovákokkal közösen.

meszaros2
Ha kell, hát lesz is stadion. Nem is akármilyen. A költségek alakulásáról már lehetnek elképzeléseink. A Puskás Ferenc stadion adatai beszédesek, ahogy az is, hogy a 2017-es vizes vb rendezése a Duna Aréna megépítése nélkül is a duplájába került, mint a napokban zárult dél-koreai rendezvény. A közös kézi EB rendezéséhez szükséges beruházásokat a zseniális, a kézilabdáért felelős Kocsis Máté egy évvel ezelőtt 10-15 milliárdra becsülte. Ez az összeg már akkor is viccesnek tűnt a hazai viszonyok között. Elképzelhető, hogy a Fidesz frakcióvezetője megfeledkezett arról, hogy napjainkban a kézilabdát komoly nemzetközi elvárásoknak megfelelő sportcsarnokokban játsszák. Mindegy, tekintsünk el a nüanszoktól.

Komolyabb építkezésekre Magyarországon mindig van jelentkező. Igaz, a kivitelezők jellemzően egy meglehetősen szűk körből kerülnek ki. Így volt ezúttal is. A közbeszerzési ajánlatok között a Mészáros Lőrinc és gyermekei által jegyzett B.Á.L. Zrt. pályázata tűnik a legvonzóbbnak a maga 116 milliárdos költségvetésével. A legmagasabb, 160 milliárdos ajánlattal nem nagyon volna értelme foglalkozni, pontosan tudjuk, hogy mennek ezek a dolgok. 116 milliárd egy húszezres sportcsarnokért. Úgy vagyok vele, mint a nemeukleidészi geometriával. Elképzelni nem tudom, hogy kalkulálnak Mészároséknál. Vegyük kiindulópontnak Kocsis 15 milliárdját, amiből még persze bővíteni kell a Veszprémi arénát is, Szegeden pedig fel kell húzni egy tök új csarnokot. Bagatell, ez utóbbi kettőt felejtsük is gyorsan el. Hogy lesz ebből 116 milliárd?

meszaros3
Vegyünk egy háromszoros Mészáros szorzót. A márkanév egyrészt garantálja a minőséget, másrészt ezzel összefüggésben piaci értéket is képvisel. Ez így akkor 45 milliárd. Szorozzuk ezt meg kettővel, hiszen minden pályázat elnyerésének vannak költségei, s itt nemcsak a pályázatírókra, vagy a postai bélyegre, esetleg az irodai infrastruktúrára kell gondolnunk. Máris 90 milliárdnál tartunk. Vegyünk hozzá 15 milliárd innovációs indexet, hiszen a kivitelezésben is kell kalkulálni innovatív szellemi potenciállal, mivel az tuti, hogy senki nem épít úgy, mint ők. Az ugye 105 milliárd. Rögtön adjunk hozzá 10 milliárdot, hiszen az akadékoskodó újságírók leszerelése is pénzbe kerül (kirúgatások, média felvásárlás, jogi védelem stb.). A maradék 1 milliárd reprezentációs és marketing célokat szolgál. A különböző bejárások során a kobakot osztó hostesslányok miért ne feszítenének Turul ruházatban? Nagyjából meg is vagyunk. Azt persze tudjuk mindannyian, hogy Magyarországon egy 116 milliárdosra tervezett építkezés tényleges költségei messze meg fogják haladni ez eredeti elképzeléseket, de hát az utánozhatatlan mosolynak, a jachtos ringatózásnak, Zuckerberg lenyomásának, meg minden másnak komoly forrásigénye van. A címben szereplő Mészáros-kalkulus, mindezeket a váratlan kiadásokat képes biztonsággal kezelni. Csak figyeltem volna oda jobban a matekórákon.

Képek forrása: hu.wikipedia.org / index.hu / nemzetisport.hu / civilhetes.net / 444.hu

Forrás: BloggerBob

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a RoTaPress.us nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Kövess bennünket a Facebookon!
load more hold SHIFT key to load all load all