Regős Róbert: #loveislove
Attól tartok, sikerült megint hülyét csinálni magunkból a nemzetközi porondon. Nem először. A porondmestert ezúttal Boldog Istvánnak nevezik. A korábbi eset meglehetős publicitást kapott. Egy sörmárkával szemben akart néhány elborult elme nemzeti bojkottot hirdetni, majd ezzel összefüggésben egy állítólagos önkényuralmi jelképet kifogásoltak a termék címkéjén. A fél világ rajtunk röhögött, s nem ok nélkül.
Csak hát nálunk valahogy mindent átpolitizálódik. Azt gondolom, a hódmezővásárhelyi bojkott lázas víziója volt Lázár János eddigi pályafutásának legbénább akciója. Ám még ez sem volna baj. A fájdalmas az egészben leginkább az, hogy őt mégiscsak a Fidesz legrátermettebb figurái közé szokás sorolni. Milyen lehet a többi? Sejtéseim erre vonatkozóan voltak ugyan, mostanra azonban kézzelfoghatóvá váltak. Hát ilyenek. Igen, lehet elkövetni még ennél is értelmetlenebb, Magyarországot lejárató, minden mértéket meghaladó ostobaságot. Lehet még nagyobb bohócot csinálni belőlünk. Mert félreértés ne essék, az európai közbeszédet nem Boldog István neve fogja bejárni, hanem az, hogy mi magyarok nemcsak homofóbok – amit egyébként Bayer Zsolt büszkén vállal –, nemcsak kirekesztők, de egyben nevetségesek is vagyunk.
És igen, ez a viselkedés megint kicsinyes, anakronisztikus, s tegyük hozzá szemlesütve: bunkó. Ez a bunkóság látszik itthon, és látszik külföldön is. A világ egyik legnagyobb üdítő gyártójának mentünk neki a lehető legbutább módon. Ez a cég közismerten és meggyőződésem szerint helyesen, következetesen pakol rá a kereskedelmi céljait hordozó reklámokra határozott értékvilágot közvetítő történeteket. A csuda tudja miért, ez nekem mindig szimpatikus volt. Ezek a hirdetések, reklámkampányok horribilis összegekbe kerülnek, s iszonyú széles körben érik el az embereket. Ha már ennyi pénzt beletolnak, miért is ne akarjanak többet egy laza termékmegjelenítésnél. Értékek mellett való kiállást, felelősségvállalást, elkötelezettséget érzek ezekben a marketing megoldásokban.
A Pesti Srácok írását az üggyel kapcsolatban nem minősítem. Minősíti az önmagát. A CitizenGo petícióját érdemes összevetni saját értékrendjével. Nekem különösen ez jön be: „Jótékonyság. A CitizenGO abban is más, hogy tevékenységei középpontjába helyezi az embert, az emberi méltóságot, az emberekben rejlő lehetőségeket és elvárásokat. A CitizenGO szerint minden egyes ember egyedi, tiszteletet és figyelmet érdemel.” A BKV pedig sunnyog az ügyben. Másra próbálja terelni a felelősséget. Megértem. Aligha tehet mást. Mondjuk jó érzés volna tudni, hogy ők is rendelkeznek olyan határozottan vállalható és megnevezhető értékrenddel, mint az üdítőt reklámozó cég.
Ami meg Boldog Istvánt illeti, a képviselő kifejezésben benne van ugye a képviselni szó. Az a helyzet, hogy a nyilvánosság előtt egy képviselőnek – a Facebook is annak számít –, aligha lehetnek civil megszólalásai. Sőt, félő, hogy a személyes véleménye sem érdekel senkit. A képviselő ugyanis mindig és mindenhol, minden körülmények között a választóit képviseli. Én nem tudom, rendelkezésére áll-e reprezentatív felmérés arra nézve, amit a profilján mond, hogy tudniillik „Magyarországon szerintem többen vannak, akik velem értenek egyet”.
Képek forrása: petisracok.hu
Forrás: BloggerBob