péntek, december 06, 2019
728x90 EU Imagery

Magyarországot ezúttal onnan érte éles kritika, ahonnan néhány hete még jóval barátságosabb hangokat remélt. Egy készülő megállapodás szerint a Földközi-tenger felől érkező menekültek 25-25 %-át ideiglenesen befogadná Franciaország és Németország, 10 %-át pedig Olaszország. A további, mintegy 40% ideiglenes befogadására várják a többi tagállam felajánlásait. Lényeges mozzanat, hogy a szóban forgó elképzelés nem a menekültügy egészét hivatott megoldani, hanem kizárólag a tengeri mentéssel kapcsolatban kialakult kritikus és tarthatatlan helyzet kezelésére tesz kísérletet.

A magyar külügyminiszter erre nagyjából annyit bírt mondani, hogy Magyarország továbbra is megvédi a határait. Szijjártó itt vélhetően arra az – emlékeim szerint – 175 km hosszú határszakaszra gondolt, amelyen sikerült felhúzni a kerítést. Olaszországnak csak a tengeri határa 7.600 km. S ha már itt tartunk, jegyezzük meg azt is, hogy Görögországé pedig 13.676 km. Azt hiszem, ehhez talán nincs is nagyon mit hozzáfűzni.

kozony1
Matteo Salvini azonban a nyárra időzített politikai kavarásaival elszámolta magát, s az új olasz kormányban nem jutott neki hely. Kívülről kell végignéznie, ahogy a nevéhez köthető, a délről érkező menekültszállító hajók kikötését belügyminiszteri engedélyhez kötő rendeletet szép csendesen eltüntetik a süllyesztőben. Úgy tűnik, akik a menekültkérdés valódi megoldására törekednek, az embertelenséget nem tartják számon az európai értékek között. Amennyiben az olasz miniszterelnököt most Matteo Salvininak hívnák, fel sem merülhetne a hajók kikötését megkönnyítő elképzelés. Salvinival Orbán Viktor fontos elvbarátja szorult – ha ideiglenesen is – a perifériára.

Luigi Di Maio olasz külügyminiszter nem hagyta szó nélkül Szijjártó fent említett kirohanását. „Olaszország évek óta migrációs vészhelyzetben él, amelyet elsősorban olyan európai partnerek közönye is okoz, mint Magyarországé.” Hogy mennyire igazságos, vagy igazságtalan egy ilyen riposzt, azt most hagyjuk. A menekültügy kérdésében szinte valamennyi társadalom erősen megosztott. Engem most inkább az érdekel, milyen kép él a világban rólunk, magyarokról. Mérhetetlenül bánt, hogy Di Maio közönyösnek minősítette Magyarországot. Be kell azonban látnunk, hogy a magyar külügyi diplomácia elégséges alappal szolgál még egy ilyen durva minősítéshez is. Lépések egész sorát lehetne példaként felemlegetni.

kozony2
Egy országot külföldön a hétköznapi emberek zöme éppúgy, ahogy a politikusok is, a diplomáciai lépésein, s az azokról szóló tudósításokon keresztül képes megítélni. Ha pedig valaki Orbánt és Szijjártót látja és hallja nap, mint nap a képernyőn, joggal ad igazat a Di Maionak. Magyarország a menekültügyben a kollektív megoldásokkal szemben közönyös.

Azt látják, hogy a meggyötört szerencsétleneket nem, a letelepedési kötvénybe pénzt fektető idegeneket viszont tárt karokkal fogadjuk. Azt látják, hogy a közösségi felelősségvállalást igénylő kvótákat elutasítjuk. Azt látják, hogy az ENSZ globális migrációs csomagjának megalkotásából kihátrálunk. Azt látják, hogy a tranzitzónákban rekedtek ellátása helyett jogi diszkurzust folytatunk arról, hogy a törvényeink szerint el kell-e látnunk az éhezőket. Azt látják, hogy mi, magyarok nemhogy segítenénk, de kifejezetten akadályozzuk az illegális bevándorlás visszaszorítása érdekében folytatott közösségi erőfeszítéseket. Így, többesszám első személyben. Mi, magyarok. Ilyennek látnak bennünket, mivel Orbán, Szijjártó és az egész bagázs ilyen képet fest rólunk.

kozony3
Csakhogy Magyarországot nem politikusok, hanem magyar emberek lakják. S ha az országot kívülről láthatják is közönyösnek, a benne élő emberek soha nem azok. Sokszor írtam már arról, mennyire elegem van. Ez összefügg azzal, hogy gyakran én is külföldi tudósításokból értesülök a hazai történésekről. Az európai értékek szűrőjén keresztüláramló hírfolyam alapján pedig tényleg nem lehet túl rózsás a rólunk alkotott kép. A napokban azonban a pesszimizmusom lecsendesült. Egy közelgő műtéthez vérre van szükségem. Alighogy felkerült a kérésem a netre, özönleni kezdtek a felajánlások az irányított véradáshoz. Egészen megrendítő volt az a segítőkészség, amit tapasztaltam. A barátokon kívül ismeretlenek, sőt, még olyanok is, akik e bloghoz írt kommentekben bértollnoknak vélnek, felajánlották a segítségüket.

Ez a friss tapasztalat visszaadta a hitemet. Az országot képviselő politikusok tűnhetnek közönyösnek, de a magyar ember mindig segítőkész. Magyar kormányzati tényezők fittyet hányhatnak az Unió közösségi érdekeire, önző módon nemzeti szuverenitásról papolva, a magyar ember azonban mindig önzetlen. Csak nehezen talál az önjelöltek között olyanokra, aki képesek volnának hitelesen képviselni mások előtt

Képek forrása: index.hu/AFP / nepszava.hu / 24.hu

Forrás: BloggerBob

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a RoTaPress.us nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Kövess bennünket a Facebookon!
load more hold SHIFT key to load all load all