Regős Róbert: Alerta antifascista
Figyelem, ahogy hazai antifasisztáink a Sin Dios punk banda refrénjével fújnak ébresztőt a Városmajorban. Alerta, alerta anifascista! Azon már meg sem lepődöm, hogy a királyi tévé ezt a zajos dobolást, kiabálást úgy aposztrofálja, hogy „magukat antifasisztának tartó tüntetők zavarták meg a kitörésnapi ünnepségeket Budapesten”. Azzal a legkevésbé sem foglalkoznak, hogy a radikális szervezetek jelenléte talán a békés polgárokat zavarja.
A rengeteg német és magyar katona, továbbá nyilasok és civilek életét követelő 1945. február 11-i tragikus kitörési kísérletre szervezett keretek között megszakításokkal 1997. februárja óta történnek megemlékezések. Cseppet sem lényegtelen, hogy az első ilyen esemény szervezője Győrkös István volt. Az újfasiszta Magyar Nemzetiszocialista Akciócsoportok, későbbi nevén a Magyar Nemzeti Arcvonal alapítója.
Radikálisok, szélsőségesek mindenütt vannak. Az már nagyobb gond, ha 2020-ban Magyarországon, nyilvános rendezvényen szemrebbenés nélkül lehet Hitlert citálni. Más kérdés, hogy gesztusokból, szavakból ki veszi észre a nemzetiszocializmus jelenlétét, s megint más, hogy ki hogyan reagál erre? Utóbbi már ízlés, értékrend, neveltetés és iskolázottság kérdése. Éppen ezért nagyon nem mindegy, mi kerül abba a fránya NAT-ba, annak is a történelemmel, vagy az irodalommal foglalkozó részébe.
Másrészt az oktatásnak bizony van kimeneti oldala is. S ha ott elvárják, hogy a nebuló átfogóan ismerjen bizonyos pályaképeket, másokról pedig szűkebb portrékba foglalt információkkal rendelkezzen, akkor ezt az elvárást ki kell elégíteni. Hiába nem ért egyet szerencsétlen tanár azzal, hogy a Takaró úr védőszárnya alatt kiket préseltek az amúgy sem szűk tananyagba, az ifjúságot nem lehet ellehetetleníteni azzal, hogy nem készíti fel az érettségire. Ha pedig valakiben mindezek ellenére továbbra is lobog a szabadság fáklyalángja, s a Holt költők társasága új irodalom tanára, John Keating szerepében kíván tetszelegni, annak kijózanítására ott a hír: az EMMI – az oktatókat érő atrocitásokra hivatkozva – az osztálytermek bekamerázását mérlegeli. Hoppá!
Nekem meggyőződésem, hogy egy szerző életműve és személyes élete bizony elválaszthatatlanok egymástól. Ha a fiúk nem is tehetők felelőssé apáik és nagyapáik bűneiért, ez az analógia itt nem működik. Az életművön ugyanis mindig nyomot hagy alkotójának értékrendje. Ugyanígy az új NAT irodalmi anyaga is egy nagyon határozott értékvilágot képvisel. És nemcsak a látványos részeiben.
Szóval énis azt mondom, alerta antifascista!
Képek forrása: index.hu / mandiner.hu / 24.hu
Forrás: BloggerBob