RoTaPress - Regős Róbert: Rettegett jogállamiság

Regős Róbert: Rettegett jogállamiság

Hétvégenként mindig igyekszem könnyedebb témákat szóbahozni, s a blog olvasóival a közös gondolkodás tárgyává tenni. Ezúttal azonban úgy tűnik, mindent visz az, ami Brüsszelben történik. Orbán Viktor, a csütörtökön késő éjszakáig tartó tárgyalásokat követően, tegnap reggel láthatóan fáradt arccal jelentette be – sűrű jóreggelt és hajrá Magyarországozás közepette –, hogy az oddsaink javulnak. Ráadásul még a pozícióink is erősödnek az EU gazdaságélénkítő hitelkerete feltételrendszerének kidolgozásával összefüggésben.

Hogy ez mit jelent, azt egyelőre csak ő tudja. Itt és most azonban talán nem is ez a lényeg. A gazdasági mentőcsomag már csak ezért is érdektelennek tűnhet, mivel Kövér László kedden, nem kis szerénytelenségről tanúbizonyságot adva kijelentette, hogy az EU helyreállítási csomagjára Magyarországnak tulajdonképpen nincs is szüksége. Megszavazásához is csak a déli országok iránti szolidaritás jegyében vagyunk hajlandóak hozzájárulni. Mert mi ilyen erősek, stabilak, a külföldi gazdaságnak és piacnak ki nem tett, egészen jó fej ország vagyunk. Ezek alapján nyilván igényelni sem fogunk e hitelkeretből egy árva vasat sem.

Minek is, hiszen a közösség gazdaságának az ez évi, mintegy 7,1 %-ra becsült visszaesésével szemben a korábban fúriának tekintett IMF szerint nálunk csak úgy 3,1 % mínusz várható. Emlékeim szerint ugyanakkor az MNB lánglelkű vátesze még mindig szerény növekedést prognosztizál. Bár lenne igaza! Ilyen mértékű optimizmusra azonban talán még az sem igazán adhat okot, hogy az ipari termelés a KSH adatai szerint az áprilisi 36,8 %-os visszaeséséhez képest májusban már mindössze 30,7 százalékos mínuszt produkált az előző évi mutatókhoz képest. Elismerésre, s bizakodásra okot adó teljesítmény. Akár a hazai labdarúgásé.

Kérdéses persze, sikerül-e Brüsszelben egyáltalán kompromisszumos megoldást találni. Angela Merkel szerint a tagországok által képviselt „egyes álláspontok rendkívül távol állnak egymástól”. A lengyelek mellett Magyarország tiltakozik leginkább az ellen, hogy a megállapodásban helyet kapjon a sokat emlegetett jogállamisági kritériumoknak való megfelelés. Őszintén szólva engem ennek okai érdekelnek a leginkább. Mert ugye nem csupán arról van szó, hogy létezik egy feltétel a többi mellett, amely a magyar álláspont szerint nem lehet része a gazdaságélénkítő csomagnak. A legdühítőbb ebben az, hogy igazából soha senki nem adott komolyan vehető hivatalos magyarázatott arra, nekünk, magyaroknak mi is a bajunk ezekkel a kritériumokkal.

A jogállamisági feltételek problémája 2014-ben került az Európai Bizottság elé. Egységes álláspont alakult ki arra vonatkozóan, hogy uniós szintű eszközt kell kidolgozni a jogállamiságot érő rendszerszintű fenyegetésekkel szemben. A Bizottság egykori elnökeként még maga José Manuel Durão Barroso fogalmazta meg: „A jogállamiság az Európai Unió egyik alappillére. Uniónk erre épül. … olyan keretre van szükség, amely lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy korai szakaszban és átlátható módon közbe avatkozhasson azokban az esetekben, amikor a jogállamiság súlyos és rendszerszintű megsértésére kerül sor valamely tagállamban.”

A jogállamiság tehát valamennyi olyan értéknek alapja, amelyre az Unió épül. Tartalmilag ez lényegében véve azt jelenti, hogy jogállami az a rendszer, amelyben alkalmazzák és végrehajtják a jogszabályokat. Aligha lehet kérdéses, hogy azokat a rendszereket, ahol ez nem így működik, szükségszerűen önkényuralminak, vagy diktatórikusnak kell neveznünk. Tökéletesen világos tehát: az Uniót megalapozó jogszabályok alkalmazása és végrehajtása nélkül nincs EU. Nos, ez az, ami ellen – úgy tűnik – Magyarország, pontosabban a magyar politikai elit és holdudvara minden erejével, ütközéseket, konfliktusokat és a presztízsvesztést is vállalva küzd, méghozzá az EU tagjaként.

Őszintén szólva fel nem foghatom, miért? Ilyen álláspontot logikusan kizárólag egy olyan politika képvisel, amely tart attól, hogy az általa is elfogadott közösségi és nemzeti jogrendszer alkalmazása és végrehajtása okkal kérhető számon rajta. Olyan ez, mintha egy BL-meccsen az egyik labdarúgó csapat vitatná a les szabály érvényességét. Márpedig egy ilyen politika Magyarországra gyakorolt következményeibe még belegondolni is ijesztő.

Képek forrása: origo.hu / eca.europa.eu / 444.hu

Forrás: BloggerBob