szombat, szeptember 26, 2020
728x90 EU Imagery

A pedagógus értelmiségi. Mint ilyen, a munkaalapú és jobbára diktatórikus berendezkedésű társadalmak szemében gyanús, s egyben potenciális veszélyforrás. Korábbi megbecsült státuszát a 20. század közepén elveszítette. Magyarországon nagyjából 1948 után kezdődtek el azok a folyamatok, amelyeknek köszönhetően szép lassan elmaradtak a korábbi gesztusok. A kalapemelés, a tojás, a kolbász, olykor egy-egy levágott tyúk, no meg persze a szolgálati lakás, még ha hírmondónak egy-egy településen létezik még ma is.

erkolcsi1
Nem hiszem, hogy bárki egy ilyen gesztusrendszer visszatérésére vágyna. Ami viszont a Rákosi-rendszerrel bekövetkezett, mind a mai napig jelen van a mindennapi gondolkodásban. Igen, a pedagógus továbbra is értelmiségi. Ez egy kocsmai definíció szintjén annyit tesz, hogy nem csinál semmit. Azaz nem állít elő kézzelfogható terméket. Se sárgarépát, se fogaskereket. Egyszerűen csak értelmiségi, még ha e fogalomnak ebben az értelemben nincs is semmi köze a klasszikus értelmiségi léthez.

A pedagógus így a munkaalapú, jobbára diktatórikus berendezkedésű társadalmak megtűrt polgárává vált. Szerencsés esetben csak átnéztek rajta, semmibe vették. A fizetése is annyi volt, amennyit ért. Rosszabb esetben sanda szemek lesték, eljár-e templomba, találkozgat-e gyanús elemekkel, vannak-e rendszerkritikus kijelentései. A gyerekei pedig hátrányt szenvedtek az egyetemi felvételin a munkásosztályból érkezettekkel szemben. Különösen rigorózus módon jártak el velük szemben, ha külföldi utazáshoz nyújtottak be kérelmet.

erkolcsi2
A tanári presztízs csökkenésével együtt aztán csökkent az érdeklődés a pálya iránt is. A széles látókörű, művelt pedagógusok kiöregedtek, s a helyükbe jó szándékú, képesítéssel ugyan nem, ám a párthoz való lojalitással feltétlenül rendelkező tanárok léptek. Kontraszelekció volt ez a javából. Tökéletesen érthető, ha a pedagógus társadalom megbecsülése ennek köszönhetően egyre nagyobb sebességgel kezdett el zuhanni. A nyolcvanas évekre, majd a rendszerváltás idejére egyértelművé vált, valahogy kezelni kell a problémát.

Történt néhány kísérlet a bérek rendezésére. Ennek látványos példája volt a pedagógus életpályamodell kidolgozása. E program eredeti változata tartalmazott ugyan garanciákat az elért bérszint megőrzésére, ám valahogy minden kísérlet elporladni látszott, s látszik mind a mai napig a valóság szikláin. A közoktatási dolgozókkal összefüggésben egyre gyakrabban hallani a tényt, hogy a pedagógustársadalom vészesen elöregedett. Ha nem történnek határozott kormányzati lépések a változtatás érdekében, ismét felmerül a képesítés nélküli pedagógusok alkalmazásának réme.

erk3olcsi
Társadalmunk ma ismét munkaalapú. Ilyen kifejezések használatára amúgy egyáltalán nincs szükség, ám tendenciák jelzésére alkalmas. Például arra, hogy miként becsüljük meg az értelmiségünket, köztük a gyermekeinket a jövőre felkészítő tanárokat. Egy tanár ma 4 + 1, illetve 5 + 1 évig készül a hivatására. Ha nem államilag finanszírozott képzésben vesz részt, úgy a tandíja félévenként 500.000 Ft körül mozog. Ezek az évek tudtommal nem számítanak be a munkaviszonyba a nyugdíjszámítás során. Ha valaki – ismételten tudtommal – dokumentálhatóan vizet hordott kukoricacímerezéshez egy héten keresztül középiskolás korában, azt figyelembe veszik. Egy kezdő pedagógus (Pedagógus I.) garantált bére egyetemi végzettséggel a gyakornoki éveket követően bruttó 203.000 Ft (Forrás: officina.hu).

A pedagógus mindemellett az, aki egész nyáron lógatja a lábát. Járvány idején még a felelős államtitkár szerint is nő a szabadideje. A népi bölcsesség úgy tartja, zöld ló és okos pedagógus márpedig nincs. Nagyjából ezek a pedagógusokról kialakult kép markáns vonásai napjaink munkaalapú társadalmában. A mosolyok és politikai szlogenek szintjén persze egészen más a helyzet. A nemzet napszámosai az ünnepi beszédek szóhasználatában társadalmunk megbecsült tagjai, vagy talán manapság helyesebb így mondani, katonái.

erkolcsi4
Ezért is volt különös öröm a számomra, amikor a minap arról olvashattam, hogy az EMMI az új NAT-hoz és kerettanterveihez tanmenet készítésére írt ki pályázatot az 1., az 5. és a 9, évfolyamokra. Egy szakértői bizottság javaslata alapján a legeredetibb, a tanulók fejlődését szolgáló tanmeneteket a minisztérium közzéteszi, s elismerő oklevéllel díjazza. Tetszik érteni, ugye? Gályázz a nyarad rovására, s kapsz tőlünk egy oklevelet. Jó mi? Megkérdeztem egy tanár ismerősömet, különös tekintettel a csókos körökben manapság oly divatos szakértői és tanácsadói javadalmazásokra, tervezi-e, hogy pályázik az erkölcsi megbecsülést megtestesítő oklevélre? A véleménye meglehetősen tömör volt: lófaszt!

Képek forrása: obudaianziksz.hu / index.hu / koloknet.hu / szakszervezetek.hu / mainlesson.com

Forrás: BloggerBob

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a RoTaPress.us nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Kövess bennünket a Facebookon!
load more hold SHIFT key to load all load all