vasárnap, szeptember 20, 2020
728x90 EU Imagery

Szeptembertől már új emberekkel készül az Index. Véleményem persze van azokról, akik egy ilyen helyzetben úgy gondolják, vállalható az egy emberként felálló szerkesztőség helyébe lépni. A távozók elsősorban az ország legnépszerűbb online folyóiratának függetlenségét féltették. Úgy tűnik, az újak ezt a szakmai szabadságot vagy nem érzik veszélyben, vagy tesznek rá. A lelkiismeretükkel egyszer majd saját maguknak kell elszámolniuk. Kívánjunk nekik sok sikert ehhez a szembenézéshez.

telex1
Amúgy meg talán kár is foglalkozni velük. Azt hiszem, ideje előre nézni. Nem lehet kérdés, hogy mostantól ez a blog is elhagyja régi helyét. Blogger Bob új posztjai átmenetileg a Facebookon lesznek elérhetők. Lehetne játszani kivárásra is, de azzal, ami Magyarországon körülvesz bennünket, nap mint nap foglalkozni kell. Egyszerűen olyan időket élünk, amikor egyre kézzelfoghatóbb a veszélye annak, ha hallgatunk, az emberhez méltó létezés helyett a gyalázat legsötétebb bugyraiba csúszik ez az egykor magára jó okkal büszke ország.

A hallgatás cinkosság. Aki nem akar Oroszországhoz, Ukrajnához, Fehéroroszországhoz, vagy épp Törökországhoz hasonló áldemokráciában élni, az nem hallgathat. Mert sajnos, ahogy én látom, abba az irányba lejt ez az egyre síkosabb pálya. Példákra már sajnos nincs is szükség. Annyiszor felemlegettük őket, s mindvégig látszólag hiába. Pedig olyan jó volna egyszer tényleg közvetlenül a szemébe nézve az embereknek személyesen megkérdezni őket: szerinted tényleg jól van ez így? Egészen konkrét esetekről. Víztárolónak bejegyzett medencékről. Privatizált balatoni partszakaszokról. A közbeszerzésekről. Stadionokról. A várólistákról. Az egyenruhába bújtatott közoktatásról. Az oligarchák vagyonának szárnyalásáról. Az egyedi esetekre szabott törvénykezésről. Magánrepülőkön és jachtokon lazító politikusokról. A mindennapos hazudozásokról.

telex2
Mindezt elvonatkoztatva az egymásnak feszülő értékrendektől. Kormánypártoktól és ellenzéktől. Az Orbán-Gyurcsány dichotómiától. Jobb és baloldali, konzervatív és liberális politikától. Megszabadítva az egész ostoba fogalomrendszertől, amely exkluzív lehetőségeket ápol, egyéb gazemberségeket pedig eltakar. Igen, a fogalmaktól, melyek szörfölni segítik hazai kis szerencselovagjainkat. Engedik meglovagolni a konjunktúra hullámait, miközben egész társadalmi rétegek süllyednek egyre mélyebbre. Emberek, akik napról napra élnek. Akiknek nincsenek tartalékjaik arra az esetre, ha a gazdaság újabb hónapokra leállna az átkozott járvány miatt.

Szóval, csak úgy a szemükbe nézve, hallgatva szuszogásukat a maszkon keresztül, mégiscsak jó volna megkérdezni őket, hogy figyelj, szerinted tényleg jól van ez így? Komolyan azt gondolod, hogy nekik, esetleg – ha magad is a szerencsések közé tartozol – neked lehet, mások meg dögöljenek meg? Hiszek abban, hogy az emberek alapvetően jók. Hiszek abban, hogy egy ilyen közvetlen kérdés, amikor s válasszal nem lehet se retorika, se ideológia, se pártok mögé bújni, alapvetően rajzolná át Magyarország értékpreferenciáinak térképét.

telex3
Vagy inkább visszarajzolná. Visszahozná azokat a természetes, eredeti színeket, amelyek ott ragyognak a külvilágot kizáró karácsonyi vacsoraasztaloknál. Amelyek felszikráznak az unokájukat térdükön lovagoltató nagyapák mosolyában. Minden olyan közegben, ahol néhány pillanatig háttérbe szorul a propaganda örömöt pusztító otrombasága. Mert elveszik tőlünk az örömöt. Körbe nézek az országban, s szinte mindenütt keserűséget látok. E keserűség könnyeit csak tiszta kezek törölhetik le.

Az egyetlen remény, hogy vannak bátrak, akik nem hallgatnak. Ők éjszakáznak most az SZFE falai között. Mások az egykori Index új megszólalását készítik elő, új köntösben. de a régi hangon. Szóval vannak rengetegen. Csak össze kellene fonni a hangjukat egyetlen kiáltássá. Amit tenni kell, s amit most tenni lehet, az mindössze ennyi: ne hallgassatok! Rágódtam eleget a dolgon. Nem szerzem meg én sem az örömet az engem elhallgattatni akaróknak. Egyelőre maradok a FB-on, s remélem, aztán mielőbb újra a többiek között. Addig, akit érdekel, itt megtalál, mert „én nem fogom be pörös számat.”

Képek forrása: mfor.hu / kiszo.net/ SZFE

Forrás: BloggerBob

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a RoTaPress.us nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Kövess bennünket a Facebookon!
load more hold SHIFT key to load all load all