Regős Róbert: Frontvonalak nélkül
A jó ég tudja, hogy fogunk viszonyulni két év múlva Marosvásárhely új polgármesteréhez. Nyilván számon kérik majd rajta, ha a város fejlődése stagnál, vagy visszaesik. Ha viszont szárnyalni fog, köszönet – itthon legalábbis nagy valószínűséggel így volna – akkor sem illeti majd meg. A korrupció pedig vagy erősödni fog, vagy ugyanúgy folyik, mint eddig, vagy eltűnik végre a városból. Nem lehet tudni.
Ha csak egy egyszerű helyhatósági választásról lenne szó, nyilván nem is foglalkoztatna a dolog, hisz Marosvásárhely messze van. Igazán közel 1990. március 20-án állt hozzám. Az ott élő magyarok ellen irányuló pogromok idején. Amikor Sütő Andrást a fél szemére megvakították. Akkor bennem is forrtak az indulatok. Vajon magyarkodó, honi gyűlölködő magyarjaink emlékeznek-e még a határon túliak megsegítésére érkező romák rigmusára: "Ne féljetek magyarok, megjöttek a cigányok." Vagy a román diákok másnapi rokonszenv tüntetésének híres transzparensére: Románia sír, Erdély vérzik. Azokat a napokat, azokat az eseményeket nem lehetett hideg fejjel, érzelmek nélkül követni.
És egyáltalán, itthon mit tanultunk Marosvásárhely fekete márciusából? Itthon egyre csak ássuk, mélyítjük tovább a gyűlölet árkait. Ellenséget és háborút láttatnak velünk mindenhol, amerre nézünk. Operatív törzs irányítása alatt folytatunk csatát a vírus ellen. Állig felfegyverkezve várjuk a második hullámot. Lezárjuk a határokat, mert a kór csak azokon túlról veszélyeztethet bennünket. Néhány ország persze kivétel. Háborúban állunk a migránsokkal éppúgy, mint saját szövetségeseinkkel. Filantrópoktól rettegünk, meg civilektől. S azoktól is, akik egyszerűen a jogállamiságot kérik számon rajtunk. Mindegy is, hogy kitől, csak háború legyen. Mert háborúban szükség van a nemzet bölcsére.
Lehet-e határozottabb lépés a frontvonalak felszámolásának irányába, mint az a kijelentés, hogy „itt nem a magyarok győztek a románok felett, hanem Marosvásárhely a korrupció felett.” S a városházán sem lesz székely zászló, mert fontosabb a megbékélés, meg a munkahelyek teremtése, mint a konfrontáció. Azon tűnődöm, Orbán, vagy Szijjártó figyeli-e, ami Marosvásárhelyen történik. Értik-e egyáltalán a Soós által képviselt, Európa eszméjét mélyen magában hordozó, tiszta és értelmes beszédet?
Képek forrása: hvg.hu / MTI/Rompres/gondola.hu / pinterest.ch / hitelsikerek.hu/
Forrás: BloggerBob