Regős Róbert: Kihűlt világ ez…

Még valamikor szeptember közepe táján olvastam, hogy Romániában a szenátus nagy többséggel támogatott egy előterjesztést, amely szerint veszélyhelyzet idején a pedagógusok és egyetemi oktatók havonta 2.000 lej (kb. 150.000,- Ft) kockázati pótlékot kapnának, az oktatásban dolgozó többi alkalmazottnak pedig 1.500 lej kiegészítés járna. Megvallom, azóta sem tudom, hogy a képviselőház rábólintott-e a szociáldemokratáktól jött előterjesztésre.

kihult1
Hogy őszinte legyek, már a hír hallatán is egy kissé elszégyelltem magam. Semmilyen formában nem vagyok érintett a dologban, mégis úgy gondolom, a magyar társadalomnak jócskán van adóssága a köz- és felsőoktatásban dolgozók felé. A tanárok talán még Rákosi idején váltak az értelmiség megbélyegzett csoportjává az orvosokkal együtt, de náluk nem alakult ki a hálapénz gyakorlata. Sőt, a hála sem.

A bélyeg a rendszerváltást követően eltűnt, a megbecsülésük azonban jottányit sem változott. A tanárok társadalmi haszontalanságát érintő konszenzus tökéletesen tükröződik a bérükben. Nem arról van szó, hogy egy tanítónak annyit kellene keresnie, mint német kollégáinak. A bűvös GDP ezt nyilván aligha tenné lehetővé. Arról viszont igenis szó van, hogy érdemes volna összehasonlítani, miképp viszonyulnak a tanári bérek az európai, illetve az egyes országok átlagos jövedelmeihez.

kihult2
2019-ben az oktatásban dolgozók bruttó átlagbére Németországban 4.367 € volt, ami kb. 15 %-kal haladta meg a teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlagjövedelmét. Könyörgöm, ne számítsa át forintba senki! Nem az a cél, hogy szörnyülködjünk. Ez a 15 %-nyi plusz az érdekes. Erre mondanám azt, hogy a megbecsülés jele. Közölje már valaki, hogy nálunk mekkora, s főleg milyen irányú ez az eltérés? Vagy legalább egy évszámot. Mondjuk azt, hogy melyik évben rendezték utoljára a béreket a hazai felsőoktatásban?

A magyar társadalom sajnos – lássuk be – gyakran irigy. Képes elhinni, hogy tanáraink egész nyáron nem dolgoznak. Ráadásul időről-időre ehhez hasonló megnyilvánulások ékeznek az oktatáspolitika felől is. Pedig nagyon egyszerű matematika igazolhatná, hogy egy 30 év körül a pályán lévő tanárnak semmivel nem több a szabadsága, mint egy hasonló ideje dolgozó gyári munkásé, ráadásul arról is bajosan rendelkezhet, hogy ezt mikor kívánja kivenni. Ha pedig járvány idején a legkülönbözőbb szakmai és egészségügyi megfontolásokból az online oktatás mellett kardoskodik, könnyen ráfogják, hogy nem akar dolgozni. Egy ilyen feltételezéshez pedig – lássuk be –, nagyon hülyének kell lenni.

kihult3
Mindezt csak azért hozom szóba, mert úgy érzékelem, a társadalmunk jó részébe ma is zsigerileg van kódolva a tanárok utálata. Valahogy úgy, mint Rákosi népbutításának időszakában. Mind a mai napig érthetetlen a számomra, hogy miközben elkerülhetetlenül kénytelenek vagyunk rábízni gyermekeinket a tanáraikra, tiszteletet és megbecsülést legfeljebb addig érzünk irántuk, amíg a kölykök nap, mint nap találkoznak velük. Akinek nem inge, ne vegye magára.

Szégyenteljesnek, s egyben nevetségesnek tartom, hogy egy érdekvédelmi szervezetnek kell követelnie azt, ami a világ legtermészetesebb dolga kellene, hogy legyen egy ilyen helyzetben, miközben a köznevelési államtitkár szerint egyelőre nem kell máshogy védekezni az iskolában. Büszkén említi a beszerzett 41.000 darab digitális hőmérőt, amelyek már most, a csak kicsit hűvösebbre fordult időjárás esetén is alig mutatnak 36 C-nál magasabb hőmérsékletet az utcáról épp csak belépő gyerekek kihűlt homlokán, vagy csuklóján. Ugyan mitől mutatnának többet? Ráadásul Müller Cecíliától ma megtudtuk, hogy ez az átkozott vírus már 48 órával a tünetek megjelenése előtt fertőzhet.

kihult4
Van, ahol az iskolaorvos nem fogad tüneteket produkáló tanulókat, akik aztán a tünetek elmúltával tesztelés nélkül térhetnek vissza az iskolába. A tanároktól több tankerületben elvárják, hogy tanítsanak 6-7 órát maszkban, a gyerekektől pedig, hogy értsék meg, amit a maszk mögül mondanak. Így persze, ha mégis megbetegedne egy oktató, nehéz volna érvelnie amellett, hogy az iskolában fertőződött meg, hiszen volt rajta maszk, s persze a táppénz 100 %-a se járna neki. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének számításai szerint a közoktatásban dolgozó kb. 140.000 fő 42 %-a, azaz több, mint 58.000 tanár a koronavírus szempontjából veszélyeztetett, 50 év feletti korosztályhoz tartozik. És mi így vigyázunk rájuk. Vicc. Gyalázat.

A Pedagógus Szakszervezet nyolcpontos követelése:

1. A krónikus beteg, vagyis veszélyeztetett pedagógusok azonnal távoktatásban, otthonról taníthassanak!

2. Abban a közoktatási intézményben, amelyben megjelenik a vírus, azonnal rendeljenek el tanítás nélküli munkanapokat, és ha a megbetegedések száma nő, rendeljenek el tantermen kívüli oktatást!

3. Azonnal kezdjék meg az oktatásban dolgozók ingyenes tesztelését járványügyi szakemberek által meghatározott időközönként!4. Mindenki, aki oktatásban dolgozóként igazoltan Covid-fertőzött, kapjon 100%-os táppénzt!

5. Mindenki, aki oktatásban dolgozóként karanténba kerül, kapja meg a teljes fizetését, mint ahogyan Kásler Miklós miniszter bejelentette!

6. Az őszi szünet után, novembertől az általános iskolák felső tagozatán és a középiskolákban hibrid oktatást vezessenek be (az osztályokat két csoportra bontják, az egyik összesen 3 napot jár iskolába, kettőt otthon tanul, a következő héten cserélnek), így csökkenthető a találkozások száma, ezáltal a fertőzés veszélye!

7. Vezessenek nyilvános adatbázist arról, hány tanuló és hány oktatásban dolgozó került karanténba, hányan fertőződtek meg, kerültek kórházba, haltak meg a koronavírus-fertőzés következményeként!

8. 2020. október 12-ig közölje a kormány, hogy a közelgő őszi érettségi időszakában milyen biztonsági intézkedéseket tervez! A PSZ azt követeli, hogy ezek a biztonsági intézkedések legalább olyan szigorúak legyenek, mint a tavaszi érettségi időszakában!

Képek forrása: 24.hu / hvg.hu / wmn.hu

Forrás: BloggerBob