Regős Róbert: A kormányzati kommunikáció diszkrét bája
Nekem egyre inkább úgy tűnik, a koronavírus lappangó üzemmódban kezdi beteggé tenni a kormányzati kommunikációt.
Nem, nem miniszterekről, államtitkárokról, helyettes államtitkárokról, kormánymegbízottakról, vagy más egyebekről beszélek, hanem magáról a kormányzati kommunikációról. Az ugyanis szerintem beteg.
Itt van mindjárt Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter. Igazán nem tudom, mi számít ma hivatalosabb és autentikusabb forrásnak kormányzati ügyekben, mint az, amit ő mond. Talán csak a Magyar Közlöny. Fiatal, lendületes, még talán sármosnak is mondanám. Őszintén szólva tőle várnám a legkevésbé, hogy az irracionalitás húrjait pengesse. Igaz, ennek talán van hivatásos felelőse is a miniszterek körében, de őt most hagyjuk.
Szerinte „ott vannak veszélyben az emberek, ahol táncolni lehet”. A kocsmák nyitva maradhatnak, mert ott ültetett rendben lehet fogyasztani. 10 pont a realitásérzékre és a magyar valóság ismeretére. Persze, ha valahol zene mellett van ültetett rend és pultos kiszolgálás, azt a helyet szintén be kell zárni. Ajjaj, nyög fel bennem Charlie öreg, kifuserált zenegépe. Úgy tűnik, „egyszerűen kikapcsolták”. Igen, a zene veszélyes helyzetet teremthet. Ami viszont elgondolkodtató, hogy Gulyás miniszter úr, nemcsak igazi kocsmát, de vélelmezhetően Tarr Béla Sátántangóját sem látta. Merthogy abból a filmből a zene okozta valódi veszély határozottan rekonstruálható lett volna a számára. Arra a jelenetre gondolok, amelyben feLugossy László egy igazi nemzeti kocsmában, a homlokán stanglit egyensúlyozva táncol. Hallatlan. Erre a filmtörténeti jelenetre hivatkozva hitelesen jelenthette volna ki, hát ez az kérem, amit rendkívüli jogrend esetén kerülni, de mit kerülni, egyenesen tiltani kell.
Félreértés ne essék, nem azt kérdőjelezem meg, hogy be kell zárni a zenés-táncos szórakozóhelyeket. Ellenkezőleg, azon értetlenkedem, a kocsmától a stadionokig miért nem érvényesül mindenütt hasonló tiltás. Nem mellesleg pedig nyár közepi tapasztalataim alapján már beszámoltam arról, hogy több országban az éttermekben csak a helyek elfoglalása után lehetett levenni a maszkot. Miért is vártunk ezzel eddig?
Nehezen bírja az ember röhögés nélkül Gulyásnak azt a jópofa megjegyzését is, amely szerint az amerikai elnökválasztással kapcsolatban nem jó kiindulópont az, hogy Bident Soros György támogatta. Felteszem nem beleszólni akart a Demokrata Párt kampánystratégiájába. Inkább amiatt aggódhat, hogy Biden esetleges győzelme esetén hogyan alakul majd az USA viszonya Magyarországgal. Ezt a viszonyt azonban nem Soros György rontotta el jó előre, hanem a magyar külpolitikát Trump győzelméhez láncoló Orbán Viktor. Abszurd ez is.
Nem csoda, ha ilyen kormányzati kommunikáció mellett a médiából is dől a hülyeség. Olyanok, mint hogy „Gyurcsány Bidennek szurkol, nem a magyaroknak”. Vagyis aki a magyar érdekeket nézi, az Trumpnak szurkol. Csak egyszer magyarázná el nekem valaki, hogy ugyan miért? Vagy Szentesi Zöldi Lászlónak a briliáns gondolatmenete a 888.hu-n. Zöldi szerint Orbánnak és a kormánynak kell köszönetet mondanunk azért, hogy Budapest még nem csatatér. Ha 2022-ben győzne „a szörnykoalíció, kinyitnák a határokat, a harmadik világ szemete pedig beözönlene hozzánk is.”
Képek forrása: nepszava.hu / hvg.hu / gulyasgergely.hu / bumm.sk
Forrás: BloggerBob