Regős Róbert: Les Fleurs du Mal

Ebben a romlott világban időnként könnyet fakasztóan szép virágok nyílnak. A legszebbek ezek között az emberek felé tett gesztusok. Ha még erre is szeretnénk rálicitálni, akkor a valódi ritkaságok, a kuriózumok világában kell kutakodnunk. Kétség kívül ide tartoznak az olyan cselekedetek, mint az ellenségeink felé gyakorolt előzékenység és nagyvonalúság. Varga Judit igazi emberi nagyságról tett tanúbizonyságot azzal, hogy egy ugyan közvetve őt is érintő, ámde mégsem személyes sértésre megtorlás helyett meghívással reagált.

varga judit
A hazai közbeszéd napok óta George Clooney nevétől hangos. Azt szinte senki nem vonja kétségbe, hogy tehetsége alapján méltó is erre. Most azonban nem egy filmes alakítása okán került a figyelem középpontjába. Egy 2049-ben játszódó mozi történetére utalva találta azt mondani, hogy az abban megjelenő szituáció akár valósággá is válhat, hiszen mára rengeteg düh halmozódott fel a világban. „… nézd meg Bolsonarot Brazíliában, vagy Orbánt Magyarországon.”

Arra most ne térjünk ki, a hatalomgyakorlás mely formáira jellemző, hogy dühödten reagál minden őt ért kritikára. Tény, hogy szegény Mr. Clooney azóta kap atyait, anyait. Nem az én dolgom megítélni, mi lenne a megfelelő diplomáciai lépés egy ilyen helyzetben. Abban viszont bizonyos vagyok, hogy a kormányzati célok között aligha szerepelhet egy ilyen, akár jelentéktelennek mondható kiszólás tovább görgetése, napokon keresztül történő tematizálása. Márpedig azzal az öngyilkos riposzttal, hogy a – ha jól emlékszem – három Oscarral is rendelkező színészt a vélt méltánytalanság miatt pavlovi reflexre emlékeztető módon azonnal Soroshoz és fiához közelinek minősítették, borítékolhatóvá vált, hogy ez a vihar a biliben továbbra is felszínen fog maradni a médiában. Nincs mit tenni, a fantáziájukból ezúttal is csupán ennyire futotta.

safe image
Lehetek őszinte? Én ezt követően tök feleslegesnek tartottam Clooney közleményét. Már bocsánat, de kik ezek a hőzöngők? A három Oscar mellett ő azért mégiscsak az ENSZ békenagykövete. Nyilatkozatával viszont Varga Judit ingerküszöbét sikerült elérnie. Reagált is rá azon nyomban a mi miniszterünk, s egy giccses, romantikus szerelmesfilm tónusában meginvitálta őt egy kávéra. Azaz, hogy pontosak legyünk, még eddig sem ment el. Mindössze annyit tett közhírré, ha ismét hazánkban járna az amerikai színész, majd akkor vendégül látja arra a kávéra, hogy egy jót dumcsiznak „a magyar jogállamiság valós helyzetéről”.

Naná, hogy meglódul ilyenkor az ember fantáziája, s elképzeli, ahogy az igazságügyminiszter asszony és Clooney mester egy kávéházi szegleten visszafogottan diskurálnak. A sarokban meghúzódó asztal különös intimitást ad az egész jelenetnek. Feledkezzünk meg minden zavaró tényezőről. A kíváncsiskodó szempárokról, a kezüket maguk előtt összekulcsoló, füleseket viselő biztonságiakról, a pincérek feltűnő udvariaskodásáról. Már szinte hallani is vélem, hogy a mi Varga Juditunk a legbúgóbb hangján csak annyit mond, hello George.

welovebudapest
Aztán mélyen a szemébe néz a színészlegendának, s igéző pillantással kísérve szavait, sorolni kezdi a tényeket. Azt, amit facebook bejegyzésében a valóságként aposztrofált. Hogy Magyarország a rendszerváltás óta visszavonhatatlanul demokrácia, ahol minden tekintetben érvényesülnek a jogállamiság elvei. Ember és ember között a törvény előtt nincs különbség. Kemény munkával sikerült a hatalmi ágakat különválasztani egymástól. Felszámoltuk a korrupciót. A média abszolút független és szabad, ahogy szabad következmények nélkül véleményt nyilvánítani, akár még kritikát megfogalmazni is. George azonban egyre csak csóválja a fejét, s végül – mintha valami horrorfilmből lépne elő – megszólal: Sétáljunk egyet, kedves Judit. Nézzünk körül odakinn is!

Képek forrása: facebook.com / szeged.hu / welovebudapest.com

Forrás: BloggerBob