Regős Róbert: Ars poetica 2021
Iszonyú nehéz, de reményeim szerint felemelő év előtt állunk.
Igazából 2021-ben dől el az, aminek bekövetkeztére már jó 10-11 éve várunk. Hogy ez a mostani politikai garnitúra egyszer s mindenkorra tűnjön el a közéletből. Semmilyen egyéni érdek, vagy ambíció, semmilyen vélt, vagy valós pártérdek nem írhatja felül a változás iránti, talán minden eddiginél nagyobb igényt. Aki ellenzéki oldalon abban a kb. tizenhat hónapban, ami a választásoktól elválaszt bennünket, akadályozza az együttműködést, az a nemzet egésze ellen követ el megbocsáthatatlan bűnt.
Ami ellen évek óta tehetetlennek érezzük magunkat, a korrupcióval, a demagógiával, a törvény előtti egyenlőtlenséggel, nemzetközi megítélésünk rombolásával, az Európába, a jogállamiságba, az átláthatóság követelményébe, a demokráciába vetett hitünk megkérdőjelezésével szemben összeszorított foggal kell felemelni végre a fejünk. Bele kell kürtölni a világba, hogy Magyarország kiáll az európai és magyar értékek mellett. Emelt fővel kell kinyilvánítanunk, hogy kevesek érdekei nem tehetik tönkre egy egész ország jövőjét.
Az összeütközést, amelyre játszanak – úgy tűnik –, nem lehet megúszni. Egy uszító ideológiával szemben nem lehet pacifistának lenni. Meg kell érteni és el kell magyarázni, hogy mit képviselnek ők, s azt is, milyen következményekkel jár mindaz, amit ők kínálnak. Például azt, hogy mi, magyarok sem dolgozunk kevesebbet, mint a többi európai munkavállaló. Ha mégis a legszegényebbek között tartanak számon bennünket, annak vagy az az oka, hogy rossz gazdasági stratégiát követünk, vagy az, hogy nálunk többet lopnak azok, akik ezt megtehetik. Vagy a kettő együtt.
Ha egy alapvetően és a történeti hagyományainkkal összhangban befogadó országot kirekesztőnek ismernek Európában, akkor az nem írható egyetlen, a bajbajutottakon bármikor segíteni kész honfitársunk rovására sem. Ha a jellemzően keresztény Magyarországon a keresztény értékek egyre kevésbé értelmezhetők, azért nem lehet se a hívőket, se a más vallást követőket, se a vallást nem gyakorlókat hibáztatni. Ha százezrek fordítanak hátat hazájuknak, azért nem lehetnek ők a felelősek. Ha a magyar művészet és kultúra képviselői nem találják itthon a helyüket, ha Nobel-díj várományos tudósok külföldön tesznek szert hírnévre, azért nem ők hibáztathatók.
2021-ben minden eddiginél erőteljesebben kell küzdeni 2022-ért. Ebben egyedül az összefogás segíthet. De legalább akkora erővel kell szembeszállni mindazokkal, akik ebbe a nyomorúságos helyzetbe taszították az országot. Akik miatt évek óta Európa és a világ szégyenpadjára kényszerültünk. A harcot ők kezdeményezték. Mert lételemük a háború. Ám ha nem vesszük fel a kesztyűt velük szemben, akkor ismét ők fognak győzni, s talán végképp eltaposnak bennünket. A közös akaratban azonban megvan az az erő, amely képes eltakarítani őket. Csak nem szabad szó nélkül hagyni egyetlen gazemberséget sem. Az biztos, hogy „én nem fogom be pörös számat”.
Képek forrása: olkt.net / blikk.hu
Forrás: BloggerBob