Regős Róbert: Nincsen fitness ethno nélkül
Megint ezek az átkozott nyelvi korlátok.
Még nemzeti túlbuzgalom nélkül is könnyen belátható, hogy – már ha volna ilyen – a nyelvek szépségversenyén nagy valószínűséggel kiváló helyezést érhetnénk el gyönyörűséges kincsünkkel, a magyar nyelvvel. Mégis, nap mint nap szembesülnöm kell azzal, hogy ez a kiapadhatatlan, tiszta forrás is olykor kevésnek bizonyul annak az ugyancsak kiapadhatatlan mennyiségű marhaságnak a leírására, amelyet honi közéletünk képes innen-onnan összehordani.
Aztán épp a napokban döbbentem meg azon – addig istenbizony nem tudtam róla –, hogy egy dal erejéig Tóth Gabi is a nevét adta a Magyarságkutató Intézet A pozsonyi csata című filmjéhez. Nem kellett volna. Tóth Gabival én úgy vagyok, hogy amit ő csinál a popzenében, az nem az én világom. Ettől azonban még a minőségérzékem azt súgja, hogy őt a hangja, az előadói habitusa és megosztó személyisége – ez is kell a sztársághoz – az angol nyelvű könnyűzenei szcénában képes volna a legismertebbek közé emelni. Éppen ezért sajnálom, hogy beleveszett abba a nemzeti giccshalomba, amelyet ez a klip felvonultat.
Kásler miniszter úr azonban ezúttal húszra is lapot húzott. Nem tizenkilencre, húszra. S itt kell visszatérnem a nyelvi válságra. Ha feltúrom a magyar nyelv teljes frazeológiai kincsestárát, akkor sem találok megfelelő szókapcsolatot, amely képes volna megragadni a Kásler tizenkétmilliójával támogatott ethnofittness bizarr voltát, s az ennek kapcsán bennem dúló indulatokat. Nem mondhatom, hogy elment az eszük, mert azzal azt állítanám, hogy szerintem van/volt nekik olyan. Nem mondhatom, hogy elgurult a gyógyszerük, mert gyógyszeres kezelés mellett ennél azért komponáltabb állapotban illene lenniük. Azt sem mondhatom… De hagyjuk.
Százezrek élvezték az egykori táncház mozgalmat, a Muzsikás, vagy az Ökrös zenekar koncertjeit és lemezeit, gyönyörködtek Kallós Zoltán gyűjtésében, s akik ebben örömöt leltek, tudták kicsoda Zerkula János és Fikó Regina. Egyszerűen működtek ezek a dolgok, hol állami támogatással, hol támogatás nélkül, de soha nem direkt beavatkozás mellett, hülyeségeket erőltetve a népi kultúrára. De tudják mit? Megengedem, talán lehet, hogy eredeti, jó ötlet az ethnofitness. Miért ne? Ám ha tényleg az, akkor ki fogja taposni a maga útját. S majd ha kiderül, hogy valódi értéket teremt, akkor lehet támogatni. De csak akkor.
Tudom, tizenkétmillió bagatell. Főleg a kormány által a járvány időszakában, 2020. március 20. és 2021. március 19. között a sportnak juttatott 288 milliárd és az egyházakra költött 153 milliárd plusztámogatáshoz képest, szemben az egészségügyre szánt 60 milliárddal. Ám éppen azért alakulhatnak ki ilyen irritáló aránytalanságok, mert a tizenkétmilliókra már csak legyintünk. S amit cserébe remélhetünk, az nagyjából annyi, hogy Kásler úr testhez feszülő fitness szerkóban törzshajlításokat végez a miniszteri irodában, Orbán pedig Kövérrel sót tör ugyanilyen cuccban a Karmelita kolostorban.
Képek forrása: hun.agromassidayu.com / telex.hu / AFP / kispest.hu / frisss.hu
Forrás: BloggerBob