Regős Róbert: Visszaszólt az asszonyság

Meg tudná mondani nekem valaki, mi értelme a nyilvánosság előtti nyílt hazudozásnak?

Nem a csúsztatásokra gondolok, hanem a szándékos félrevezetésre. Egyáltalán, létezik-e olyan értékrend akár a jobb-, akár a baloldalon, amelybe belefér a tömegek arcátlan megtévesztése? Márpedig a közéletben egyre többen élnek ezzel a tisztátalan eszközzel. Magyarországon kiváltképp. Van, aki aztán bevallja, s van, aki nem. És akad olyan is, aki a saját hazugságait azzal próbálja leplezni, hogy felháborodni méltóztatik azon, ha valaki végül elismeri és kimondja, hogy bizony hazudtak éjjel és nappal.

Nézem Magyarország Kormányának Facebook-profilját, rajta a vasárnapi bejegyzést. „A baloldali politikai erők többféle módon folytatják oltásellenes kampányukat.” Nincs e kijelentésben semmi új. Ellenkezőleg, a kezdeteket követően kb. egy év elteltével lassan kezd a könyökünkön kijönni. Hónapok óta tolják a képünkbe gátlástalanul. Mert valaki, valahol, valamikor kitalálta, hogy választást nyerni nem vonzó kormányprogrammal, hanem az ellenfél lejáratásával lehet a legkönnyebben. Ebben aztán a Fidesz igazán… Majdnem azt írtam, hogy zseniális. Ám ez sem volna igaz.

 Megítélésem szerint ugyanis valamely primitív, nyilvánvalóan hamis közlemény egyhangú ismételgetése éppenséggel nem nevezhető kreatív zsenialitásnak. Az egészben azonban mindezek ellenére mégis van valami zseniális. Mert mondjanak bármit, az úri közönség kételkedés nélkül elhiszi nekik. Egyetlen Fidesz pártoló sem hallhatta felelős baloldali politikustól azt, hogy ne oltassa be magát. Márpedig az oltásellenesség ezt jelentené. De úgy tűnik ez senkit nem érdekel. A rezsim narratívájának mára sikerült elérnie azt, hogy egy kijelentés igazságértékét nem az határozza meg, mennyiben felel meg a valóságnak, hanem egyedül az, hogy ki mondja.

Így aztán a kérdés ismételten az, kinek hisz a rezsim hátországa. A miniszterelnöknek, a minisztereknek, államtitkároknak és szóvivőknek, vagy a nemzetközileg elismert szakembernek. Az Orbán által asszonyságnak titulált kutató márpedig Facebook-közleményében egyebek mellett olyanokat talált mondani, hogy a kormány által közölt táblázatból „sajnálatos módon lemaradt néhány információ”, melyeket „egy ilyen közleményben … kötelező lett volna feltüntetni”, s ezek nélkül így „ez teljesen félrevezető információ”. A két táblázatot fent össze lehet hasonlítani. Az összevetésből számomra a legmegdöbbentőbb annak elhallgatása, hogy a Szputnyik-V-t és a Sinopharmot krónikus betegségek esetén nem adják. Hát, ennyit a kormány igazmondásáról. Én pedig hallgatok továbbra is a valódi szakemberre.