Regős Róbert: Harcosok klubja

Azt már eddig is tudtuk, hogy Orbán Viktor nagy harcos. Ha igaza van Sigmund Freudnak, akkor a felnőtt kori mentális problémák hátterének egyik jellemző forrása a gyermekkorban elszenvedett traumák környékén keresendő. A miniszterelnök kisgyermekkoráról keveset tudunk, meg hát eszemben sem volna analízis tárgyává tenni a személyiségé. Annyit azonban tőle magától is hallhattunk, még talán 1989-ben, hogy a papa bizony erőszakos ember volt, aki – ha úgy adódott – hihetetlenül megverte.

harcos1
Ilyen körülmények között harcossá válni szinte természetes. Orbán küzdött is a focipályán éppen úgy, mint a rendőri igazoltatások során, kellő határozottsággal a kommunisták ellen, s újabban ugyanígy a liberálisokkal szemben. Azt látjuk, legyen szó bármiről, ő harcol, mert mi mást is tehetne egy harcos. Azt hihetnénk, ez a harciasság az általa betöltött pozícióban kizárólag jól jöhet. Mégis azt kell mondjam, a politikában beszélnek más nyelvet is, mint azt, amely a nyers erőre, vagy legalábbis annak a látszatára épít.

Mert lássuk be, tolja a főnök bármilyen erőszakosan a háborús retorikát, azért egy bolha akkor sem jelent fenyegetést az elefántra. De maradjunk annál, hogy mennyire sokszínű Orbán harciassága. Nemrégiben arról értesülhettünk, hogy ő az utcai harcosok antikommunista világából érkezett. Hm. Elgondolkodtató. Az utcai harcosok között, amennyire én tudom, előfordul rengeteg világkép, de valahogy olyan cizellált ideológiával eddig nem találkoztam, amely besorolható volna egy olyan jól körülírható eszmerendszerbe, mint az antikommunizmus. Léteznek antikommunista fighterek?

harcos2
Szijjártó Pétertől már szinte várjuk – hogyan is fogalmazzak –, hogy valami meglepőt mondjon. Mintha írott szerződése lenne arról, hogy időről-időre újabb és újabb szellemi bakugrással álljon elő. Ebben az értelemben a külügyminiszter mindig lehet számítani. Szinte egyetlen alkalmat sem hagy kihasználatlanul, ha lehetősége nyílik megdöbbenteni a hallgatóságát. Legutóbb a hazai médiát és a demokrácia helyzetét érintő amerikai aggodalmakra válaszolt meg felettébb frappánsan. Nincs itt kérem miért aggódni, hiszen a magyar miniszterelnök egy igazi demokráciaharcos. Ettől aztán bizonyára megnyugodtak odaát.

Demokráciaharcos. Én mindig is csodáltam Orbán sokoldalúságát. Ám a benne rejlő harcos lét hihetetlen sokszínűségét látva, az emberben felötlik, akár egyedül is létrehozhatna egy harcosok klubját. Nehézség még a klub szó meghatározásából sem ered, amely szerint az nem más, mint egy társasági kör, hasonló foglalkozású, érdeklődésű vagy műveltségű embereknek a társadalmi élet, közös szórakozás, ismeretszerzés, sport céljára szolgáló társasága, szervezete (wikiszótár). A kifejezés amúgy a biliárd dákójának angol nevéből ered. Szerencsére léteznek egyelemű halmazok is, s mivel egy országnak többnyire csak egyetlen miniszterelnöke van – belegondolni is szörnyű, mi lenne, ha kettő volna – aligha várhatnánk el, hogy a harcos Orbán klubnak több tagja is legyen.

harcos3
Mindazonáltal harcosnak lenni nemcsak mentális, de alkati kérdés is. Fentebb betettem egy fotót Brad Pittről az 1999-es Harcosok klubja című filmből. Itt pedig ugyanőt láthatják a 2019-es Volt egyszer egy … Hollywoodból. Talán egyetértenek velem, ha demokráciaharcosunkról hasonló összevetést nem teszek közzé. Csak hát ahelyett, hogy ő az utcai harcosok világából érkezett, meg hogy demokráciaharcos, én őszintén szólva beérném annyival, ha úgy utalna magára, illetve a hívei olyan egyszerűen utalnának rá, hogy ő Orbán Viktor miniszterelnök.

Képek forrása: 24.hu / stylemagazin.hu / port.hu / facebook.com/szijjarto.peter.official

Forrás: BloggerBob