péntek, június 18, 2021
728x90 EU Imagery

Ismert mondás: a tudás hatalom. A hatalom birtokosai pedig köztudottan utálják a konkurenciát, a riválisokat. Elég összerakni e két kijelentést és rögtön érthetővé válik az Innovációs és Technológiai Minisztérium szakképzésért felelős helyettes államtitkárának az M1-en elhangzott kijelentése, amely szerint előremutató, hogy egyre kevesebben jelentkeznek az általános iskolát követően gimnáziumokba. Az „előremutató” jelző az, amely bennem meglehetősen heves indulatokat vált ki. A szó használatát természetesen értem – egy ilyen kijelentés világgá kürtölése nyilván szigorú politikai elvárás Pölöskei Gábornéval szemben –, mégis, az, hogy egy helyettes államtitkár, aki vélhetően rendelkezik egy rakás felsőfokú diplomával, hogy mondhat ilyet, az számomra felfoghatatlan.

09o poloskei pap a
Még akkor is így van ez, ha az illető férje történetesen egykori kiváló labdarúgó, a testvérét pedig Áder Jánosnak hívják. Pölöskei Gáborné mindezek okán kívülről nézve nyilván nehezen megérthető, komoly terhet cipel a vállán. Ám asszisztálni ahhoz a folyamathoz, amely elkerülhetetlenül vezet a világnak számos Nobel-díjast adó nemzet általános műveltségi színvonalának csökkenéséhez, enyhén szólva sem dicsőséges cselekedet. Mert lássuk be, ahol a közismereti tárgyak óraszámát – megőrizve e tárgyak végtelenül elavult struktúráját és tartalmát – egyre sorvasztják, ahol egyáltalán felmerülhetett az, hogy két idegen nyelv helyett talán elegendő lenne egyet tanulni, ahol tankötelezettség időtartamát csökkentik, ráadásul nem tanévhez, hanem születési dátumhoz kötik, ott mérhetetlenül elszomorító a helyzet.

Ahogy az érintett szakemberek maguk is olykor nevezni szokták őket, egy ilyen rendszerből úgynevezett egyszer használatos (értsd, a későbbiekben szinte átképezhetetlen) fiatalok lépnek ki a munka világába. A közismereti tárgyak elhanyagolásának köszönhetően egyszerűen nem rendelkeznek se azokkal a kompetenciákkal, amelyek birtokában képesek volnának alkalmazkodni a folyamatosan változó munkaerőpiaci körülményekhez (pl. új ismeretek elsajátítását lehetővé tévő szövegértés), se olyanokkal, amelyek versenyképessé tennék őket az európai munkaerőpiacon (pl. megfelelő nyelvtudás). Így válnak a szó legelkeserítőbb értelmében valóban röghöz kötöttekké.

veszkijarat
A gimnázium az az iskolatípus, amely elsősorban a felsőfokú tanulmányokra készít fel. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányára vonatkozóan mind az Uniónak, mind Magyarországnak vannak vállalásai. Azok, akik tevőleges részesei az ország szellemi leépülését előidéző folyamatoknak, illetve azok, akik ilyen, vagy olyan okokból adódóan a saját, vagy a gyermekeik jövője szempontjából a közoktatásból kilépve nem tartják fontosnak a továbbtanulást, nagy valószínűséggel észre sem veszik, mekkora veszélyforrás az a tendencia, amelyet Pölöskei Gáborné helyettes államtitkár előremutatónak nevezett. Pedig ennek érzékeltetésére elegendő akár néhány adat is.

Egy gazdaság erejét nyilván nem csupán a felsőfokú végzettséggel rendelkező állampolgárok aránya határozza meg, de hogy van összefüggés e két tényező között, az aligha megkérdőjelezhető. Nos – nagy hirtelenjében 2016-os adatokat találtam:

  • az EU-s átlag ebben a tekintetben 39,1 %.
  • Felsorolás szerűen
    • Belgium 45,6 
    • Dánia 47,7 %
    • Finnország 46,1 %
    • Svédország 51 %
    • Luxemburg 54,6 %.

Azt hiszem, bármelyik említett ország egy főre jutó GDP-jével kiegyeznénk itthon. Szándékosan nem hozok a miénknél gyengébb adatot, csak azt illesztem ide, hogy mi 2016-ban 33 %-nál tartottunk. Meg annál a hihetetlenül ostoba érvelésnél, hogy ugyan ki fogja takarítani az utcákat, csatornákat, ki végzi el a segédmunkát, ha mindenki diplomás akar lenni. Igazi ugarmentalitás.

image.aspx
Azzal talán a legtöbben egyetértenek, hogy egy rosszul működő szakmunkásképzéshez képest a szakképzés megjelenése egyértelmű előrelépés. Azt sem vitatja senki, hogy akár ebből is van út az egyetemek felé, legfeljebb sokkal nehezebb. De könyörgöm, annak azért ne örvendjünk, ha egyre kevesebben jelentkeznek az általános iskolát követően gimnáziumokba, mert az elég egyértelműen vezet az ország romlásához. A gimnáziumokba jelentkezők számának csökkenésében látni Magyarország jövőjét, nemes egyszerűséggel végtelen nagy marhaság. Még akkor is, ha akad erre példa nálunk fejlettebb országokban is. Ráadásul gondoljunk bele abba, mennyire hangzik hitelesen egy ilyen kijelentés azoknak az oktatás- és egyéb területeken tevékenykedő politikusoknak a szájából, akik messzemenően élvezik a felsőfokú diplomával járó valamennyi előnyt mindazokkal szemben, akik – velük ellentétben – már gimnáziumba sem jártak. És efelett persze nyilván joggal örvendeznek.

Képek forrása: magyarhirlap.hu / 24.hu / eduline.hu / portfolio.hu

Forrás: BloggerBob.hu

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a RoTaPress.us nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Kövess bennünket a Facebookon!
load more hold SHIFT key to load all load all