Regős Róbert: Hiúság vására
Bizonyos fokú hiúságra talán minden emberi tevékenységhez szükség van, amelynek során azonosítható a közreműködő személye. Biztos komoly motivációs erővel bír akár az, ha tart tőle az ember, hogy megszólják a silányság miatt, akár az, ha a siker után várható dicséretek miatt remél okot a büszkeségre. Normális körülmények között persze az igényességre törekvés belső késztetés, de hol vannak itt normális körülmények. Akár így, akár úgy, de bizonyos szintig a hiúság szerintem szükséges és jó dolog. Azon túl azonban teher.
A 444.hu ma közzétett egy fotót egy újabban kikerült emléktábláról. Ezeknek a többnyire olcsó márványból készült jelzéseknek általában komoly missziója van. Itt lakott Ady Endre. Ebben a házban született Bajor Gizi. S már meg is lódul az ember fantáziája. Elképzeli, ahogy Góg és Magóg fia titkos találkára indul egy esős vasárnap délután, de előtte még legurít egy pohár bort, hogy összeszedje minden bátorságát a randevúhoz. A kiránduló azon töpreng, egy ilyen aprócska házból elindulva hogyan hódíthatta meg a színésznő az egész országot, s vált halhatatlanná, akinek nevét ma már múzeum is őrzi. Ezek a helyek adják meg egy-egy településnek, városrésznek azt a bizonyos couleur locale-t, a helyi színezetet, amitől kicsit mindig képesek vagyunk jobban érezni magunkat.
Miről szól ez a tábla? Nem Vörösmartyról, az egyszer biztos. Ezek a nímandok önmaguknak állítottak emléket. Az még eljutott valahogy az agyukig, hogy a költő neve nélkül magukra felhívni a figyelmet aligha tudnák. Ezért dörgölőznek hozzá. Ám ha a Szózat költője látná itt ezt a rémséget, szegény könnyes szemmel motyogná magában egyre, hogy A föld megőszült; / Nem hajszálanként, mint a boldog ember, / Egyszerre őszült az meg, mint az isten, / Ki megteremtvén a világot, embert, / E félig istent, félig állatot, / Elborzadott a zordon mű felett / És bánatában ősz lett és öreg.
Képek forrása: marefa.org / wmn.hu / facebook.com / olkt.net - Omar Marques/Getty Images
Forrás: BloggerBob