Regős Róbert: Kifulladásig
A kormány utóbbi időben tapasztalható ámokfutásáról a nouvelle vauge, a francia új hullám első darabjaként számon tartott 1959-es Jean-Luc Godard film jut az eszembe a fiatal Jean-Paul Belmondo és Jean Seberg főszereplésével. Tisztázzuk gyorsan, a Kifulladásig legfeljebb címében, és semmi esetre sem minőségében emlékeztet a magyar kormányzati tevékenységre. Utóbbit nemhogy Ezüst Medve díjra, de semmilyen más díjra nem tartom méltónak, kivéve talán a citromról elnevezetteket.
Dübörög tovább a gépezet, s egyre több, hosszútávra szóló, negatív következménnyel kell számolnunk mind a külpolitika, mind a pénzügyek, a kultúra, az egészségügy és a gazdaság terén. A legsúlyosabbnak mégis az oktatás helyzete látszik. Márpedig a köz- és a felsőoktatás bizonyos értelemben olyan, mint a cukorbetegség. Ha baj van, kezdetben alig lehet észrevenni. Amikor pedig már jelentkeznek a tünetek, a probléma nem, vagy rendkívül nehezen orvosolható.
Márpedig a továbbra is durván ismeretközpontú hazai oktatás nemhogy korszerűtlen, de már-már anakronisztikus. A kutyafuttában bevezetett NAT pedig csak tovább ront a helyzeten. Egészen mélyreható változásokra, radikálisan új szemléletmódra volna szükség, amihez – amennyire megítélni képes vagyok – a rendszerváltás óta egyetlen kormánynak sem volt elég bátorsága. Igen, a dolgot valahol a tanárképzés reformjával kellene elkezdeni. Erre most a Magyar Narancstól a 24.hu-ig azt olvasom, hogy valami készül ezen a fronton. A kiszivárogtatott információk alapján azonban az, ami készülőben van, inkább emlékeztet egy horrorfilmre, mint konszenzusra épülő, átgondolt megújulásra.
Mintha egy tanító, egy általános és egy középiskolai tanártól nem volna elvárandó, hogy egyformán tájékozottak legyenek a szakterületükön és azon túl is. Mintha nem kellene felkészültnek lenniük arra, hogy ha majd a jelenlegi őrült NAT-ot felváltja egy korszerűbb szemléletű, azt is képesek legyenek tanítani. Mintha az oktatás különböző szintjein jelen lévő pedagógusok között a tudásban, szakmai felkészültségben kellene különbséget tenni, s nem a tanított korosztályhoz igazított pedagógiai módszerekben. Mintha nem volna elvárható, hogy egy tanító éppen olyan széleskörű műveltséggel rendelkezzen, mint egy középiskolai tanár. Egy ilyen irányú, a racionalizálás köntösébe bújtatott, inkompetens alakok által levezényelt változás a pedagógusképzésben harminc-negyven évre lehetetlenítené el Magyarország minden esélyét egy tudásalapú felemelkedésre. Szóval, tényleg leállhatnának végre, mielőtt mindent tönkretesznek, s megvárhatnák, mi lesz tavasszal. De úgy tűnik, ők csak tolják tovább kifulladásig.
Képek forrása: hetediksor.hu / merokanal.hu / eduline.hu
Forrás: BloggerBob