Regős Róbert: Orbán nem Magyarország

Ezermilliárd nem kevés pénz. Volna helye bőven ebben az országban. Csaljunk kicsit az egyszerűség kedvéért. Hitegessük magunkat azzal, hogy még mindig tízmillióan lakunk mi, magyarok a határokon belül. S tekintsünk el attól is, hogy a szóban forgó ezermilliárdnál cseppet sem csekély mértékben azért többről van szó. Maradjunk tehát ennyinél. Ezermilliárdnyi EU-s támogatás és tízmillió magyar. A rezsim narratívája amúgy sem szoktatott hozzá bennünket ennél bonyolultabb összefüggésekhez

korrupt orban
Ha ezzel a két egyszerű számmal kalkulálunk, akárhogy nézem is, az jön ki végeredménynek, hogy az egynapos csecsemőtől a 116 éves barna kislányig minden egyes magyarra százezer forint jut. Elég komoly tehát a tét. És ne titkoljuk, kockán forog. Veszélyben van. A seggnyaló és lojalista média persze azt harsogja, hogy az ellenzék, élén Dobrev Klárával, mindent elkövet azért, hogy az Unió visszatartsa ezt a támogatást. Ennek nagyjából annyi a valóságalapja, mint annak, hogy Brüsszel pedofilokat és homoszexuálisokat akar becsempészni a magyar óvodákba és az iskolákba, s ettől meg kell védenünk a gyermekeinket.

A kormány és a kormánypártok hazudozása mára minden eddigi mértéken túlment. Az ezermilliárddal a helyzet az, hogy a mellé felvehető, kedvezményes hitelről nem azért mondott le Orbán és környezete, mert a magyar gazdaság annyira erős, hogy semmi szüksége egy ilyen nagyságrendű tőkeinjekcióra. Magyarországon az infláció régen nem látott nagyságrendű, ami általában nem annak a jele, hogy hasít a gazdaság. Az építési faanyag ára 110 %-kal emelkedett. A málna kilónkénti ára – a bevallottan jó termés ellenére is – 5.500 Ft. Ne vicceljünk már. Se a közel száz tonna aranytaralék, se a MNB sokszáz milliós festményvásárlásai nem kézzelfogható eredmény a létminimum körül élő milliók számára.

hatvanpuszta
Magyarország nevében hetekig tököltek, gáncsoskodtak, vétóval fenyegetődztek csak azért, hogy a Fidesz elkerülje a jogállamisági kritériumokkal való szembesítést. Végül azzal hátráltunk ki a kedvezményes hitelből, hogy az nekünk azért nem kell, mert nem akarják eladósítani az országot. Közben pedig Paks II., meg Fudan Egyetem. Pörög a hazugsággyár ezerrel. A nagyotmondások közül pedig a legnagyobb, hogy nekik Magyarország az első. Az oligarchákkal és a belvárosi ingatlanhalmozókkal, a hatvanpusztai gazdasági épületek rekonstrukciójával azok a honfitársaink állnak szemben, akik lehajtott fejjel veszik tudomásul, hogy a csirkemell ára 2.000 Ft-hoz közelít, s úgy gondolják, jó lesz nekik a baromfi szárnya, meg a lába is. Nekik bizony sokat jelentene az a százezer/fő.

Persze tudják ők is, hogy az uniós pénzeket nem így osztják. Nem fog a bankszámlájukon landolni az a százezer. De egyre többen érzik a bőrükön, a zsigereikben: az valahol nincs rendben, hogy ők nem látnak belőle semmi, miközben másoknál százmillió a legkisebb nagyságrend. Egyre többen gondolják úgy, ha egyszer uniós állampolgárok ők is, akkor csak érzékelhetőnek kellene lennie a számukra is ezeknek az irgalmatlan összegeknek a jótékony hatása. Egyre többen érzik úgy, hogy ezek a támogatások nem ott hasznosulnak, ahová az európai értékrend alapján a közösség szánja őket, hanem az oligarchákat hizlalják, s a rezsim túlélését szolgálják.

Dobrev Klára az Európai Parlamentben egyértelműen beszélt. Csak az ilyen típusú, tiszta beszéd szolgálja az ország érdekeit. Magyarország a rezsimnek köszönhetően hihetetlenül nehéz helyzetbe sodródott. Egyre többen emlegetik, hogy az Unión kívül tágasabb. Nekünk azonban bele kell ordítani a világba, hogy Orbán nem Magyarország. Igen, erre a kormányra nem volna szabad egyetlen fillérnyi közösségi pénz felhasználását sem rábízni. Ezt az ezermilliárdot sem. Ha bonyolultabb, ha nehezebb is, a szubszidiaritás elvét követve juttassák közvetlenül oda a nekünk járó pénzt, ahol az, biztosan a támogatás céljainak megfelelően hasznosul. Máskülönben Magyarország az Unió részeként nem fog túlélni egy újabb Orbán-ciklust.

Képek forrása: facebook.com / youtube.com - HVG / 24.hu

Forrás: BloggerBob