vasárnap, október 24, 2021

Demeter Szilárdon tényleg már csak röhögni lehet. Miközben Farkasházy Tivadar ma reggel közzétett posztjának minden egyes szavával egyetértek, ha tehetném, innen, a Rába-part nyugalmából próbálnám csitítani. A természet itt az őszre készül. Az őzek már lenyugodtak, s most a szarvasok vették át a helyüket. A bőgésük sokkal szebben zeng, mint a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) főnökének hisztérikus, idegbeteg bömbölése. Meggyőződésem ugyanakkor, hogy szépszámú költőink egyik legnagyobbika, tetemes mennyiségű alkohol elfogyasztása nélkül is elhányná magát, ha megtudná, hogy egy ilyen alak vezeti a róla elnevezett kulturális intézményt.

cincogo1
Mert Demeter semmit nem képvisel abból, ami Petőfit mind a mai napig hitelessé, korszerűvé, egyálalán, a kortársunkká teszi. Azt hiszem, semmit nem ért belőle, mivel fogalma sincs a szabadság eszméjéről. Anélkül meg egyszerűen nem megy. A PIM ura csak a haszonelvű talpnyalást ismeri. Gyarapodik is belőle szépen. Mindemellett nevelgeti saját talpnyalóinak tömegét, mert akik júdáspénzzel maguk közé emelték a semmiből, azzal bízták meg, hogy mérje, s vegye meg kilóra a művészetet, s amennyire lehet, a pénzükért cserébe hajlítsa azt jobbra. Ezzel aztán évtizedekre alá is írta a kultúra halálos ítéletét. Nem annyira az irány (jobb) miatt, hanem a kultúrpolitikai elvárások arcunkba tolásának okán. A művészetet ugyanis támogatni lehet, sőt, kell is, de irányt szabni neki nem, mivel abban a pillanatban az már nem tekinthető művészetnek.

Aki elfogadja a popkultúra társadalmasításának feladatát, az tényleg nem ért semmit a művészetből. Sem a magasból, sem a populárisból. Így aztán, kedves Farkasházy Tivadar, legjobb elengedni ezt a dühödt indulatot. Egy ilyen fazon tényleg nem ér annyit, hogy érzelmeket, vagy bármilyen figyelmet pazaroljunk rá. Annyit sem fog föl a világból, hogy belássa, ha hallgatna, addig tömhetné a saját és mások zsebeit feltűnés nélkül, ameddig ennek a rezsimnek be nem alkonyul. De nem, neki ez is kevés. Ő időről-időre kinyitja a száját, s rendre hülyeségeket böfög bele a világba. Jelzi, hogy még mindig jelen van, s ezzel már önmagában is tragikus képet fest a hazai művészet állapotairól.

cincogo2
Cserhalmi, Kulka, Csákányi és a többiek – ahelyett, hogy a körmüket rágnák a rettegéstől – szerintem szintén csak nevetnek ezen az egészen. És még csak szegény Esterházy Péter szellemét sem kell ideidézni azzal a bizonyos szint fölött és alatt fordulattal. Demeter szintje alá amúgy is képtelenség volna menni. Valahogy úgy van ez, mint a tömeggel rendelkező testek és a fénysebesség meghaladása. Elméleti képtelenség. Ha valaki a történelemben egy kampánydal kapcsán keresztrímeket vél felfedezni, ott azért elég nagy kell, hogy legyen a baj. Keresztrímeket amúgy nemhogy a történelem, de még az ominózus kampánydal sem tartalmaz.

Ráadásul az a fogalmi háló, amelyet a marxizmusból, a kommunizmusból, a baloldalból és a liberalizmusból sző, teljesen használhatatlan. Azt a látszatot kelti, mintha ezeknek a kifejezéseknek, eszméknek, értékrendeknek egyetlen értelmezése volna lehetséges. Természetesen kizárólag az övé. Ám félő az is, hogy ő – éppen az előbbiek miatt – egyáltalán nem értelmezi ezeket a fogalmakat. Ha csak egyetlen pillanatig is képes volna az ehhez szükséges szellemi erőfeszítésre, akkor minden bizonnyal könnyedén belátná, mekkora ostobaságokat beszél, s legalább egy történeti jellegű megközelítést igyekezne érvényesíteni. De nem. Helyette ő csak egyfolytában vicsorog, mint a láncon tartott kutya, aki csak azért ijesztegeti a körülötte állókat, mert egyszer vacsora előtt valaki rálépet a farkára, ő morogni kezdett, aztán megetették, s ezért azóta – abban a reményben, hogy megint enni kap –, ha kell, ha nem, mindenkit megugat, ha megéhezik. Nem kell komolyan venni.

cincogo3
Hálás Demeter Szilárdnak legfeljebb a múltkori „szösszenetéhez” fűzött mai helyreigazításért lehetek, amely tökéletes meghatározását adja a Fidesz kuriózum számba menő gondolkodásának, értékrendjének és genealógiájának. A korábbi írásában közzétett egyik centrális agymenését a PIM-vezér a következőképp gondolta korrigálni: „zsebnácikat keblükre ölelő kommunistába oltott liberálisok”. Tökéletes. Csak épp nem arra, amire szánta, azaz nem az ellenzéki összefogás jellemzésére. A parlamenti patkóban ugyanis talán továbbra is a Fidesz széksorai között ül a legtöbb egykori MSZMP tag. Kétségtelen az is, hogy valóban fiatalként még liberálisnak ismertük meg a mai kormánypártot. A zsebnáci kifejezés értelmezésére pedig maga Demeter a legjobb példa. Szóval, kedves Farkasházy Tivadar, nincs itt semmi bosszankodni való, inkább meghívom, hogy hallgassuk együtt a szarvasbőgést a Rába-parton.

Képek forrása: origo.hu / iriszoffice.hu / greendex.hu / hvg.hu

Forrás: BloggerBob

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a RoTaPress.us nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Kövess bennünket a Facebookon!
load more hold SHIFT key to load all load all