Regős Róbert: Befektetni egy nemzetbe
Meddig lehet még zülleszteni a hazai közoktatást? A PISA-tesztek lehangoló eredményei ismertek mindenki számára. Ezekből én nagyjából annyit olvasok ki, hogy azok a gyerekek, akiknek a szülei nem képesek különórákat finanszírozni, a mért kompetenciák híján nemhogy az európai, de a hazai munkaerőpiacon sem lesznek képesek boldogulni. Persze büszkék lehetünk a kimagasló teljesítményekre. Az egyetemisták nemzetközi matematika versenyét (International Mathematics Competition for University Students) nemrég magyar diák, Gáspár Attila nyerte. Elismerés illeti őt is, az oktatóit is.
A tudásalapúval szembeállított munkaalapú társadalom eszménye kifejezeten káros, amennyiben versenyképtelenné teszi fiataljainkat, s ezzel az egész országot. A magyar iskolarendszer elkeserítően korlátolt gondolkodásra nevel. Ezen leginkább azt értem, hogy zárt ismeretekre összpontosító kimeneti oldala elképesztően anakronisztikus. Tantárgystruktúrája a 19. század mintájára továbbra is az akadémiai tudományszerkezetet követi. Mintha milliónyi fizikust, kémikust, biológust, történészt stb. próbálnánk nevelni, s nem a világ dolgait érteni képes fiatalokat, akikben felnőtt korban is jelen van az újra való nyitottság, s képességeik további fejlesztésének az igénye.
A tanárok erkölcsi és anyagi megbecsülése továbbra is a béka segge alatt van. Órákkal és adminisztrációval agyonterhelve a tanári kar marad a kontraszelekció melegágya. A pálya kiüresedését, a tanárhiányt végre látja az oktatáspolitika, de ismételten totális inkompetenciával reagál a helyzetre. A legújabb kormányrendelet módosítás a képzési idő csökkenéséről rendelkezik a tanárképzésben. A tanítási gyakorlatok mennyiségi növelése nem gyakorlatorientálttá, hanem költségkímélővé teszi a képzést. De helyettes államtitkár szájából elhangzott már a pedagógiai technikum ötlete is, ami annyit jelent – feltéve, hogy a kormánnyal együtt nem tűnik el tavasszal ez az oktatáspolitika is a süllyesztőben –, hogy a jövőben szembe kell néznünk azzal, hogy nem a felsőoktatásban végzet oktatók foglalkoznak majd a magyar gyerekekkel. Kétség kívül kényelmesebb megoldás, mint a tanári pálya presztízsének növelés. Ez ugyanis pénzbe kerülne.
Ennyi az, amit képes vagyok szalonképesen elmondani. A többi az elkeseredett düh káromkodásban tomboló megnyilvánulása volna. És igen, mélyen igazat adok Jukka Sinnemäkinek: „Ha egy nemzet vezetői nem a saját népükbe fektetnek be, akkor mibe?” Jó lenne, ha Orbán, Kásler, egyáltalán, az egész rezsim inkább otthon szórakoznának, s nem velünk, nem a gyermekeink jövőjével.
Képek forrása: facebook.com / eduline.hu / szabadeuropa.hu / felelosszulokiskolaja.hu/sprite.png"
Forrás: BloggerBob