Regős Róbert: Korrupcióval igazolt jogállamiság?

Igen, igen, igen! Tudtam, láttam, megmondtam. Oké, nem volt túl nehéz kitalálni, s nyilván nem voltam vele egyedül. De annyira lehetett érezni, hogy a Fidesz a Völner-balhéból grál-lovagok gyülekezeteként akar majd kijönni. Valami nyakatekert, inverz logikával az egyelőre csak vélelmezett becstelenségből most arra akar következtetni, hogy lám, ők a becsület bajnokai, s náluk semmi nem marad következmények nélkül. Olyan ez, mintha valaki egyetlen fügefalevéllel akarna eltakarni egy túlsúlyos, fent is, lent is, jobbra is, balra is a levél alól túlcsorduló testet.

korrupcio1
Persze nem irigylem Gulyás Gergelyt a feladatköre miatt. Nem, nem azért sajnálom kicsit, mintha olyan fárasztó és komoly intellektuális erőfeszítést követelne az, hogy ahhoz hasonló marhaságokat találjon ki az ember, amilyennel ezúttal is menteni próbálja a helyzetet. A szimpla gyakoriság okán ezek már szinte zsigerből jöhetnek belőle. Ő persze tapasztalatnak és gyakorlatnak nevezné. Inkább azért érzek némi részvétet iránta, mert mások gazemberségeit neki kell a nyilvánosság előtt szalonképes köntösbe öltöztetni. Ilyenkor aztán a tévé képernyője előtt ülve sokan teszik fel a kérdést: hogy van bőr a képén…?

Innen üzenem mindenkinek, akiben felmerül hasonló kérdés, hogy van. A leghatározottabban van. S ha valaki még azt is hozzá tenné, vajon tudja-e, hogy ez így, ebben a formában nincs egészen rendben, hát arra meg azt válaszolnám, hogy tudja. Pontosan tudja. Tökéletesen tisztában van vele, hogy Völner ügye nem teszi meg nem történté mindazokat a disznóságokat, amelyeket közel tizenkét év alatt oly gátlástalanul és arcátlanul követtek el ők, úgy együtt. Egyetlen esetre hivatkozva nem lehet elhitetni, hogy a NER kezei tiszták. És azt se, hogy a nemzeti oligarchák a gazdaság természetes működésének rendje szerint váltak nyúlfarknyi idő alatt mérhetetlenül gazdaggá.

korrupcio2
Gulyás szerint a Völner-ügy kapcsán porba hullottak a vádak, miszerint itt bárki bármit következmények nélkül megtehetne. Nem, kedves miniszterelnökséget vezető miniszter úr. Én például nem hiszem, hogy egycsapásra porba hullottak volna ezek a vádak. S elhiheti nekem, nem vagyok egyedül ezzel a szkepszissel. Akik eddig sem hittek a rezsim narratívájának, azok ezután sem fognak. Őket nem lehet ennyivel beetetni. A kérdés inkább az, hányan kételkednek ezekben a miniszteri szavakban azok közül, akik eddig talán hittek bennük. Szerintem egyre többen. Egyre többen vélik úgy, hogy az, ami ezeken a tájékoztatókon elhangzik, egyszerűen bullshit.

Nem elég ugyanis ravaszságba burkolt szavakkal a tisztesség látszatát kelteni. Az ilyen helyzetekben valahogy mindig kilóg a lóláb. Ha valódi jövőkép és értelmes program helyett a választó csak azt kapja, hogy a politikai ellenfelei mennyire tisztességtelenek, inkompetensek – Karácsony Gergellyel szemben most épp ezzel próbálkoznak – előbb, vagy utóbb még a legelfogultabb hívő is azt fogja mondani, hogy ez neki kevés. Mert a saját fizetésének a jól csengő statisztikai átlagkeresethez való viszonyát sem egy miniszter szavaiból ítéli meg. De többet mondok. Nem is igazán érdeklik ezek az arányok. Egyedül az fontos a számára, hogy meg tud-e élni a jövedelméből, s esetleg még az, hogy milyen színvonalon.

korrupcio3
Szóval nincs itt semmi porbahullás, kérem. Az pedig végképp az agyrémség kategóriájába tartozik, hogy a Völner-ügyből következtethetnénk Magyarország valódi jogállam voltára. Ennél nagyobb ostobaságot régen olvastam. A Legfőbb Ügyészség összetákolt valami indítványt, amely – az érintett szerint – meglehetősen zavaros, elnagyolt és ellentmondásos, több helyen összefüggéstelen stb. Mindez persze lehet valótlan is, hiszen Völnertől aligha volnának várhatók dicsérő szavak egy ilyen beadványról. De attól tartok, túl sokat remélni ettől az esettől a jogállamisági kritériumoknak való megfeleléssel összefüggésben aligha volna bölcs dolog.

Képek forrása: minibusz.lapunk.hu / 444.hu / 24.hu - Palágyi Barbara / index.hu

Forrás: BloggerBob