péntek, május 20, 2022

Boltba indulok. Szól a rádió, s persze jó hosszú kocsisor előttem. Utóbbi már önmagában elég ahhoz, hogy kihozza belőlem az állatot. S bár magamat alapvetően toleráns embernek tartom, bevallom, kevés dolgot viselek nehezebben, mint egynémely autóstársam tökörészését egy dugóban. Tudom, sokan vagyunk így. Ingerült vagyok, na. Ilyenkor aztán elég egy szikra és robbanok. S ha egyszer pattanásig feszül a helyzet, hát az a szikra rendre fel is szokott szikrázni, vagy tudja a jó fene, mit csinál egy szikra. Annyira el vagyok foglalva a kocsisor mozdulatlanságával, hogy fel sem tűnik, amikor a hírolvasó hírolvasni kezd.

ketoldal1
Szenvtelen hangon beszél az időjárásról, a közlekedésről, majd ráfordul a politikai bullshitre. Ugyan mi más állna így, a választások előtt két nappal a seggnyaló királyi média érdeklődésének középpontjában, mint a vezér bölcsességei. Nem is kell rá sokat várni. Nagyjából annyi jut el a fülemig, hogy amennyiben az ellenzék nyerne a választásokon, úgy megszorítások következnének, valamint karnyújtásnyira kerülnénk a háború kockázatától. Megszorítások és háború. Ha viszont a NER bajnokai győznek, se háborútól, se megszorításoktól nem kell tartanunk, mert népünk vezető ereje – ahogy eddig is – megvéd bennünket mindentől. Értem. Ahogy eddig is.

Ekkor bevág elém egy idősebb úr, én meg azon nyomban teljes erővel nyomni kezdem a dudát. Belátom, nem igazán kulturált megnyilvánulás a részemről. A hírek, vagy az elém vágódó autó volt-e a szikra, nem tudom. Aztán persze rájövök, nem a kisöregre vagyok dühös. Működik a jól bejáratott indulatáttétel. Azokat rühellem ennyire, akik hazudnak éjjel, hazudnak nappal, csak éppen nekik, e mostani rezsimnek, esze ágában sincs ezt elismerni. Méghogy jövőidőben beszélnek a megszorításokról. Az egész 12 évük nem volt más, mint megszorítás. Elvontak innen, elvontak onnan, nem adtak erre, nem adtak arra, nem fejlesztettek ezt, nem fejlesztettek azt. Csak a saját zsebüket tömték éjjel-nappal. Robbanok. Amerről a kisöreg be, én arra ki a sorból.

ketoldal2
Aztán az alternatív útvonalon csak elérek a boltig. Próbálom fejben összerakni, aminek beszerzését rám bízták. A tejtermékeknél földbe gyökerezik a lábam. Szerencsés embernek mondhatom magam. Az apróbb bevásárlásoknál nem igazán szoktam nézni az árakat. Most azonban mellbevágott, amit láttam. Egy dobozos margarin 799,- Ft??? Persze megvehetném, de nincs bőr a pofámon, amikor azt látom, hogy egy nénike a kezébe veszi, forgatja, aztán visszateszi. Ez talán nem megszorítás?

ketoldal3
A pénztárnál egy úrral közlik, hogy nem vehet négy karton tejet. Nem tudom, hova vinné, de hol élünk, hogy korlátozzák már ezt is? Egyáltalán mi értelme? Vagy azt hiszik, nem jön vissza néhány perc múlva, vagy nem küldi be maga helyett a feleségét. Naná, hogy méltatlankodik. Közli, hogy ami itt megy, az lassan rosszabb, mint ami a kommunizmusban volt. Legszívesebben ordítanék vele én is. Végül jó hangosan, hogy mindenki hallja, még megjegyzi, az előbb egy másik üzletben 5 kg-ban maximalizálták az elhozható hús mennyiségét. Hol élünk? S akkor ennek a rezsimnek a hiteltelen médiája arról hadovál, hogy az ellenzék hozná el a megszorításokat? Mit képzelnek ezek? Ennél arcátlanabb, hazugabb magyar kormányt a rendszerváltást követően én nem ismerek.

Háború vagy béke. Program helyett Orbán ezzel az alternatívával megy neki a vasárnapi voksolásnak. Meg ezzel: megszorítások vagy kiegyensúlyozott jólét. Ismerős a módszer. Egy nálam jóval okosabb filozófusnő mondta egyszer, hogy a háború mindent bináris oppozíciókká alakít. Olyan kettős szembeállításokká, amelyek nem tesznek lehetővé harmadik utat. Ilyen például a jó és rossz ütköztetése. Orbánról régóta tudjuk, hogy a politikáról kizárólag a háborús narratíva keretei között képes gondolkodni és cselekedni. Hát jó, legyen. Elmondom, én milyen ellentétpárok között fogok választani vasárnap:

cinizmus vagy szolidaritás
eltorzított keresztény értékrend vagy tolerancia
anakronisztikus vagy korszerű közoktatás
a felsőoktatás autonómiájának lábbal tiprása vagy az egyetemek és a kutatás szabadsága
várólisták vagy 21. századi egészségügy
a fékek és egyensúlyok hülyeségnek nevezése vagy jogállamiság
KESMA vagy szabad sajtó
a kultúra kisajátítása vagy a művészet szabadsága
központosított hatalomgyakorlás vagy önkormányzatiság
kiszámíthatatlan köpönyegforgatás vagy megbízható szövetségesi partner
keleti illiberalizmus vagy nyugati demokrácia
szégyen vagy büszkeség

Folytathatnám, de a tét világos. Igen: hátra vagy előre. S világos az is, kik állnak a vagy egyik, s kik a másik oldalán. Dönthet mindenki lelkiismerete szerint.

Képek forrása: lobu.hu / olkt.net / pestibulvar.hu / infostart.hu

Forrás: BloggerBob

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a RoTaPress.us nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Kövess bennünket a Facebookon!
load more hold SHIFT key to load all load all