Regős Róbert: A mi kis spin diktatúránk
Ma is tanultam valamit. Röstellem, de eddig nem ismertem a spin diktatúra kifejezést.
A szerzőpáros szerint ugyanis – had’ használjam ezt a kifejezést – ilyen önmagából kifordított demokráciáról akkor beszélhetünk, ha egy társadalom:
- „nem demokrácia
- a választásokon legalább egy ellenzéki párt indulhat
- legalább néhány sajtótermék kritizálhatja a kormányt
- kevesebb, mint tíz politikai gyilkosság történik éves átlagban
- és kevesebb, mint ezren ülnek politikai okokból börtönben”.
A felsorolt kritériumok közül az utolsó négy persze elvileg akár egy olyan társadalmat is jellemezhet, amelyet virágzó demokráciának nevezhetünk. Olyan országot, ahol mondjuk nincs korlátozva a választásokon induló ellenzéki pártok száma, ahol bármely sajtótermék kritizálhatja a kormányt, ahol egyáltalán nem történnek politikai gyilkosságok és ahol senki nem ül politikai okokból börtönben. A spin diktatúra erős feltétele tehát az, hogy az nem demokrácia. Az utóbbi tizenkét év tapasztalatai alapján hajlok arra, hogy az illiberális demokrácia pontosan ezt jelenti. Igen, Magyarország egyelőre valóban nem tekinthető fizikai erőszakra épülő elnyomó diktatúrának. Azt mérlegelem magamban, hogy a demokrácia és az illiberális demokrácia közötti összefüggés vajon nem analóg-e a diktatúra és a spin diktatúra közötti összefüggéssel. Tudniillik mindkettő olyan fából vaskarika jellegű.
Kétségtelen, ebben a grandiózus átverésben igazi nemzetközi nagymesterekkel rendelkezünk, és sajnos az is, hogy közönség, tehát igény is bőségesen mutatkozik hozzá. Mintha a magyarnak nevezett habitus rendelkezne egy, a valósággal való szembefordulást elutasító erőteljes karaktervonással. Szeretjük illúziókban ringatni magunkat. A legszebb és a legnehezebb nyelv a miénk. Mi vagyunk a kereszténység védőbástyája. Úgy hivatkozunk az ezer évet meghaladó történelmünkre, mintha azt arany betűkkel írták volna a dicsőségek könyvébe. Mi voltunk a legvidámabb barakk. Mi voltunk a legnagyobb vesztesek. Csupa leg, ami – ha olykor keveredik is belé némi igazság – csak arra jó, hogy a tévedéseinket, gyengeségeinket, hibáinkat és bűneinket elfedje. Mivel egyebek között a rendszerváltással kapcsolatban is fáj a szembenézés az eltékozolt lehetőségekkel, szinte igényeljük a tények kampányszerű torzítását.
Bennünket persze ez sem izgat, hiszen az igazi rezsiharcot egyedül mi vívjuk, nálunk jobban nem kezeli ezt a helyzetet senki a világon. Annak ellenére sem, ha szép csendesen beledöglünk a rezsim eszelős, bennünk óvó intézkedéseibe. Mert igazi spin diktatúrához méltó módon mi továbbra is a tények kampányszerű torzításának hiszünk.
Képek forrása: press.princeton.edu / naplo.org / 444.hu
Forrás: BloggerBob