szombat, február 04, 2023

Divatos szóhasználattal azt mondhatnám, hogy azért ez az év elég gázos volt. Csak hát jórészt éppen a gáz ára körüli mizéria tette azzá. Tautológiával pedig még az esztendő utolsó bejegyzésében sem szeretnék élni. Meg aztán elhatároztam – ha eddig szinte egyetlen alkalommal sem sikerült – legalább ma távol tartom magam a politikától. Annak ellenére, hogy szerintem sokakkal együtt gondolom úgy, minden politika, ami a közösség dolgait érinti. Éppen ez volna a dolog lényege. Politika a gazdaság, a pénzügyeink, a társadalom megszervezése és irányítása, de ugyanígy politika az egészségügy, a köz- és felsőoktatás, a tudomány a sport, a kultúra és a művészet finanszírozása, valamint ezek autonómiájának biztosítása.

politika mentes
Szóval ebben a pillanatban, amikor politikamentesen akarom búcsúztatni 2022-t, épp jó nehéz helyzetbe sodrom magam. Ez talán érzékelhető is. Valahogy már a megszólalás műfaját is nehezen találom. Minden erőmmel szeretném feldobni mindazok hangulatát, akik akár szeretettel és egyetértéssel, akár gyűlölködve és fogcsikorgatva, de végig kísértek ezen a 365 napon azzal, hogy megtisztelték figyelmükkel Blogger Bob publicisztikáit. Könnyed és kacagtató szeretnék lenni, akár egy szilveszteri kabaré.

Egyrészt azonban már hosszú-hosszú évek óta nem nézem a szilveszteri műsorokat, így nem igazán tudom megítélni, hol tart 2022-ben a szórakoztatásnak ez a – hogy is mondjam – a magasművészetek közé aligha sorolható ága. Másrészt, amire kölyökkorból még emlékszem, hát, az minden volt csak nem politikamentes. Jött Hofi Géza, s egy nézéssel, egy kiszólással megteremtette az alaphangulatot. Röhögött rajta az egész ország, s a szíve mélyén érezte, talán tudta is, hogy magán röhög, de az egyes néző valahogy soha nem érezte magára is érvényesnek az egészet.

hofi
Lehetnék persze fennkölt és ünnepélyes is, de az megint nem az én műfajom. Úgy érezném magam benne, mint amikor nagyritkán, a dresszkód előírásainak megfelelve kénytelen vagyok szmokingot ölteni magamra. Egyszerűen feszéjez az olyan ünnepélyesség minden fajtája, amely a benne nem részesülők képébe tolja, hogy itt kérem csak a kiválasztottaknak van helye, s ha nincs szmokingod, fel se merüljön benned, hogy közénk tartozol. Nos, a sors úgy hozta, hogy nekem van, de a viselését – az előbbiek okán – mindig némi diszkomfort kíséri.

Ugyanakkor az is igaz, meglehet, ez komoly jellemhiba az esetemben, hogy utálok a második helyre szorulni. Márpedig számomra az ünnepélyes évvégi megszólalások abszolút világbajnoka minden kétséget kizáróan Áder János. Az ünnepélyesség ebben az esetben persze annyit jelent, hogy dögunalom. A korábbi köztársasági elnök olümposzi magasságokba emelte az érdektelenséget és a semmitmondást, amelyhez képes volt tökéletes összhangba igazítani az arcvonásait. A maga módján olyan briliáns volt ebben, mint amennyire felülmúlhatatlan minőséget képviselt Lionel Messi zsenialitása a katari VB-n. Ahogy mondani szokták, a suszter maradjon a kaptafánál, az évbúcsúztató tekintetében ezért meg sem próbálom felvenni a versenyt Áderrel. Mérhetetlen kíváncsisággal várom ugyanakkor Novák Katalin holnap esti beszédét.

ader
Azt hiszem, ezek után mindenki számára érthető az évtől búcsúzó blogger nyomorúsága. 2022 értelmes módon összefoglalhatatlan. Annyi rémes és korábban elképzelhetetlennek tartott dolog történt, hogy nyugodtan ringathatjuk magunkat az ennél csak jobb jöhet illúziójában. Kivéve persze a tragédiák vámszedőit, akik ott vannak mindenütt, s most is elégedetten dörzsölik a tenyerüket. A közmagyart ért számtalan övön aluli ütést követően így legfeljebb azt kívánhatom magunknak, hogy próbáljanak akárhányszor is ránk számolni, mi csak azért is keljünk fel a padlóról, s ne adjuk meg nekik azt az örömet, hogy bedobjuk a törölközőt.

Én legalábbis tele vagyok tervekkel. Ami ezekből az olvasóimat érinti, tervezem megjelentetni a publicisztikák harmadik kötetét, tavaszig pedig előállok két újabb regénnyel. Meggyőződésem, ha mindenkinek lesz elegendő ereje és eltökéltsége a személyes elképzelései megvalósításához, akkor jöhet akármi kívülről, vagy belülről, 2023-ban a világ, s benne Magyarország is jobbá tehető, mint amilyen állapotban jelenleg van. Kívánhatunk-e ennél többet az újévre?

Képek forrása: slideplayer.hu / csepeliek.blog.hu / index.hu / /static.vecteezy.com

Forrás: BloggerBob

Kövess bennünket a Facebookon!
load more hold SHIFT key to load all load all