kedd, november 13, 2018
728x90 EU Imagery

A Forma-1 az utóbbi években több területen is hanyatlásnak indult.

A Ferrari pusztán a neve miatt kap 68 millió dollárt. Forrás: AFP/Kazuhiro Nogi

Az új tulajdonos, a Liberty Media szeretne változtatni ezen, és növelni akarják a brand globális értékét, valamint visszanyerni a szurkolók bizalmát, ám ez nem lesz egyszerű. Az utóbbi években régi dicsősége és komoly múltja, valamint a megszokás tartotta életben a száguldó cirkuszt. A csökkenő nézőszám és a hihetetlen magas csapatfenntartási költségek viszont további gondokat jelentenek a Forma-1-nek. Megvizsgáltuk, hogy a tengeren túli szériák, mint a NASCAR, vagy az Indycar, hogyan próbálnak meg túllendülni a hasonló problémákon, és utána jártunk, hogy a bevételek elosztása, a szponzori pénzek és a kiadások miként formálják ezen sportok világát.

Nem kétség: nagy gondban vannak az autósportok a világválság óta. A NASCAR legfőbb szponzorait vesztette el, a Forma 1 egyre drágul, miközben a nézőszám folyamatosan olvad. Az Indycar jóformán már csak kullog a nagyok nyomában, pedig volt olyan időszak a sport történetében, amikor sokkal fényesebben ragyogott az „amerikai F1” csillaga. Gene Haas, aki a Forma-1-ben, valamint a NASCAR-ban is csapattulajdonos, arról beszélt, hogy a legtöbb probléma mindkét szériában azonos. Szerinte a hanyatlás egyik oka, hogy a nézők egyre nagyobb kínálatból válogathatnak, és ezért minden nagyobb sport elveszít egy bizonyos százalékot a nézőiből. A Forma-1 ebben a tekintetben, negatív értelemben is kilóg a mezőnyből, hiszen alig 10 év alatt a nézők több mint 30 százalékát veszítették el.

A pénzügyi egyenlőtlenség megnehezíti a motorsportok helyzetét

Jól megfigyelhető a Forma-1 világában, hogy ugyanazok a csapatok küzdenek évek óta a világbajnoki címért. Esetenként ugyan megjelenik néhány kisebb csapat is a versenyeken az élbolyban, de valójában ők csak a futamgyőzelemért és a dobogós helyekért állnak rajthoz, nem pedig az összetett bajnokság megnyeréséért. Felmerül a kérdés, hogy mennyire tesz jót egy sportnak, ha már a szezon kezdete előtt meg lehet nevezni két csapatot egy tízes mezőnyből, amelyik közül az egyik egészen biztosan hazaviszi majd a bajnoki címet.

Egy technikai sportnál nem is kell túlságosan összetett kutatásokat folytatni ahhoz, hogy megtaláljuk ennek a problémának az okát. Az autosport.com előrejelzése szerint az év végén a Ferrari 180 millió dollárt fog kapni, ez a teljes kifizetések egyötöde, míg a Sauber 49 milliót. Megdöbbentő az is, hogy a Ferrari 68 millió dollárt kap kizárólag a csapat fényes múltja miatt. Ez nagyjából olyan, mintha a Bayern München, vagy a Manchester United kilencpontos előnnyel kezdené meg a bajnokságot csak a nevük és múltbéli eredményeik miatt.

Nehéz úgy versenyben maradni, ha bizonyos csapatoknak háromszor több pénz jut egy olyan sportágban, amely egyébként is hihetetlen magas költségekkel jár. Ugyan a pontos számot nem lehet tudni, de szakértői becslések szerint egy Forma-1-es autó fejlesztése, elkészítése és üzemeltetése nagyjából 200 millió dollárba kerülhet évente.

Az Indycar ezzel szemben ötvenszer olcsóbb. Egy jól működő, bajnokesélyes autót már 3 millió dollárból útnak lehet indítani.

Nem meglepő, hogy a Forma-1-es csapatok tulajdonosai közül sokan elégedetlenkednek. Az autók ára ellehetetleníti a kisebb csapatokat attól, hogy valóban versenyképesek legyenek, főleg úgy, hogy minden évben több millió dolláros hátránnyal indulnak a nagyokhoz képest. Az Indycar egy remek megoldással kezelné a helyzetet. A kocsik alapját a Dallara gyártja, tehát az autó váza minden csapatnál megegyezik, és csak az aerodinamikai alkatrészeket lehetne rajta módosítani.

A motorszállítók is megkönnyítik a helyzetet, hiszen csak a Honda és a Chevrolet közül lehet választani, ők pedig egységes motorokat adnak az indulóknak. Ezekkel a megoldásokkal, mint az egységes váz, a hasonló teljesítményű motorok és az alacsony költségek lehetővé tennék, hogy az új csapatok könnyebben tudjanak felzárkózni a mezőnyhöz.

Jó megoldás lehetne a fizetési sapka bevezetése, amely már néhányszor szóba került a Forma-1-ben, viszont a nagyok, mint a Mercedes és a Ferrari természetesen ellenzik, hogy felső limitet vezessenek be a költségvetésben. Az amerikai ligákban, mint például NFL, remekül működik ez a rendszer.

A NASCAR hasonlóan osztja szét a pénzt, mint a Forma-1. A csapatok a helyezés alapján kapják a támogatást, emellett pedig az indulóknak garantált pénz is jár a futamok után. A különbség az, hogy a NASCAR autók jóval egységesebbek, a motorok között nincs jelentős különbség, sokkal olcsóbb a csapat fenntartása, valamint a kocsik egyszerűsége lehetővé teszi, hogy ne alakulhasson ki túl nagy különbség a csapatok között. A NASCAR-ban induló 36 csapat jól mutatja, hogy sokkal egyszerűbb az új jövevények dolga, mint a tízcsapatos Forma-1-ben.

Az is lehet unalmas, ami sokba kerül

Mint azt az utóbbi években is láthattuk, semmit nem jelent a százmilliós költségvetés, ha akkora eltérés van a csapatok között, hogy nagyrészt az nyer, aki az első kanyarban az élre áll, de még ha nem is így történik, akkor is a húszindulós mezőnyből gyakorlatilag három csapat képes általában futamot nyerni.

A szupergyors kocsik valóban szépen mutatnak a pályán, a hanggal is megbékéltek már a szurkolók, a probléma csak az, hogy a versenyek többsége vontatott és unalmas.

A három nagy közül (Indycar, NASCAR, F1), csak az Indycarnak sikerül évről évre olyan versenyeket és bajnokságot szerveznie, amely kiszámíthatatlan, és ahol a szezon hajrájában például tavaly több mint hat versenyzőnek volt még reális esélye a bajnoki címre.

A Forma-1 úgy harcol az unalom ellen, hogy ismét változtat majd a motorszabályokon, csökkenti a kocsik előállításának a költségeit, valamint több tesztnappal szeretné biztosítani az újabb csapatoknak a versenyképességet. Kulcsfontosságú lenne a sport jövője szempontjából, hogy sokkal költséghatékonyabban működjön a száguldó cirkusz.

A legrosszabb helyzetben jelenleg talán a NASCAR van. Nekik kellett a legdrasztikusabb változtatásokat eszközölniük ahhoz, hogy nézhető legyen a bajnokság. Az elmúlt években drámaian esett a televíziós nézettségük, és idén már a klasszikusnak számító futamokon sem volt telt ház. Egy olyan szériában, ahol órákat kell eltölteni a pontrendszer elmagyarázásával, nem biztos, hogy az volt a legjobb öltet, hogy még megbonyolították azt. A reklámbevétel növelésének érdekében a mostani évet három szakaszra osztják. Emiatt ugyan több reklám jut a szakaszok közötti részre, viszont a futamok több mint 3 és fél órásak.

A NASCAR egy dolgot zseniálisan csinál, mégpedig a közvetítést. Nem rettennek el attól, hogy megmutassák a versenyzők konfliktusait, sőt gyakran erre hegyeznek ki bizonyos versenyeket. Nem ritka az sem, hogy néhány pilóta összeverekszik egy ütközés után. Nagy hangsúlyt helyeznek arra, hogy a nézők ne csak jól szórakozzanak, hanem valódi érzelmeket is ki tudjanak csalni belőlük.

A Liberty Media is igyekszik emberibbé tenni a száguldó cirkuszt. Egyre többször hallható a pilóták futam közbeni rádiója, egyre jobb közvetítési elemek, statisztikák, valamint elemzések jelennek meg, és évek óta először vállalható a Forma 1 közösségi média platformja.

Az autósport hanyatlása nem a végét jelenti

A nézettségi adatok csalókák lehetnek, főleg ha figyelembe vesszük, hogy egyre többen alternatív módon tekintik meg az általuk kedvelt műsorokat. A folyamatos zuhanásban közrejátszik az is, hogy a legtöbb országban fizetős televízión közvetítik a futamokat, ezért több helyen is az ökölvívás problémájába fut bele a Forma-1, miszerint vannak olyanok, akik szívesen néznék, viszont nem akarnak csak ezért kábeltévére előfizetni, vagy drágább csomagot venni.

Az egyre bővülő versenynaptár is szerepet játszhat abban, hogy a nézők a szezon végére elveszítik érdeklődésüket, hiszen a legtöbb futam előtt már nincs meg az a felvezetési folyamat, ahol a szurkoló hetekig várja, hogy eljöjjön a hétvége, és felbőgjenek a motorok. Természetesen ezen azzal lehetne segíteni, hogy a versenyek érdekesebbek legyenek, de ehhez teljesen át kéne alakítani a Forma 1 jelenlegi működését, amit viszont a nagyobb csapatok és szponzorok nem szeretnének. Ezért folyamatosan ott a kérdés, hogy valójában mennyire fontosak a szurkolók?

Fontosak ugyan, de egyelőre az olyan neves autógyárak, mint a Ferrari megtartása sokkal fontosabb. A Forma 1 évekig képes volt feláldozni a színvonalat néhány csapat érdekében. Jót tenne továbbá az is, ha sokkal több autógyártót látnánk versenyezni, de ez addig nem lehetséges, amíg nem csökkennek drasztikusan a sportág költségei.

A minőség csökkenése miatt a szponzorok is egyre inkább elfordulnak a Forma 1-től. Az előző évben már "csak" 750 millió dollár volt a sport szponzori bevétele, míg három évvel korábban még 950 millió körül alakult az összeg.

A NASCAR-nál megfigyelhető, hogy a folyamatos változások és szabálymódosítások, az egyre több és hosszabb versenyek a kívánt hatás ellenkezőjét érték el, és valójában a szurkolói kemény mag is kezd kedvenc sportja ellen fordulni, hiszen gyakorlatilag eltűnt.

Az Indycar ugyanakkor megmutatta, hogy az olcsó és költséghatékony versenyzés is lehet izgalmas.

A Forma 1-nek meg kell találnia azt az utat, amikor kisebb hangsúlyt fektetnek az autókra és nagyobbat a show-ra, hiszen a nézettség nem attól nő, hogy hány százmilliós autóban ülnek a versenyzők, hanem a dráma, az izgalmas versenyek és a sokesélyes bajnokság.

Forrás: Balogh Tamás Márk, origo.hu

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a RoTaPress.us nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Kövess bennünket a Facebookon!
load more hold SHIFT key to load all load all