A magyar mezőgazdaságot az elsők között száríthatja el a klímaváltozás
Az Európai Unió legnagyobb gabonatermelője, az elsősorban északi területein termesztő Franciaország 30 százalékkal több búzát takarított be idén az előző évhez képest.
Az aszályokkal és hőhullámokkal sújtott, délebbi fekvésű Spanyolországban még viszont ennél is erőteljesebben, több mint 30 százalékkal esett vissza a termés. Az EU mezőgazdasága összességében jó évet zárt, de a két adat rávilágít arra, hogy a globális éghajlatváltozásból fakadó egyre szeszélyesebb időjárás miatt egyre nagyobb az eltérés a tagállamok között. A legnagyobb vesztesek közé tartozhat Magyarország, annak ellenére, hogy idén rekordközeli értéket ért el az itthoni búza termésátlaga.
Több kutatás is igazolta, hogy Európában a déli országok mellett a Kárpát-medence van leginkább kitéve az éghajlatváltozásnak. Ennek a hegyekkel körülölelt Kárpát-medence sajátos klímája a fő oka. Extrém hőmérsékleti ingadozások és nagy szárazságok érzékenyebben érintik. A medence a szárazföld belsejében van, és a tengerhez közelebbi területek lassabban melegszenek fel a víz hűtő hatása miatt. Magyarországon éppen a legelmaradottabb északkeleti és déli területek vannak leginkább kitéve a klímaváltozásnak, ezek a régiók európai léptékben is kiemelkedően sérülékenyek.
Nyaranta 4-5 fokos melegedés várható
Jön a szárazság
A mezőgazdaság a klímaváltozásnak egyik leginkább kitett szektor, és ezzel párhuzamosan – az energiaszektor mögött – a leginkább felelős is érte. A magyar mezőgazdaságra több szempontból is jelentős hatása lesz az éghajlatváltozásnak. A legfontosabb tényező a csapadék, amely a leginkább meghatározza a magyar agrártermelést.
A hőmérséklet-növekedés és az intenzívebb csapadék mellett a harmadik legnagyobb kihívás a szélsőségesség lesz, leginkább az egyre gyakoribb aszályok és árvizek. Számolni kell az éghajlatváltozás hatására megjelenő és gyorsan terjedő kártevők, kórokozók és gyomok elterjedésével is. Szalai szerint a szimpla felmelegedésnél jóval komplexebb folyamat ez, emiatt becsapós arról beszélni például, hogy Budapest éghajlata olyan lesz, mint mondjuk Várnáé. Ez ugyanis kiszámíthatatlan, legfeljebb a középhőmérsékletre igaz, a csapadék intenzivitása vagy a tenger hatása nincs belekalkulálva.
Az egyik első áldozat a krumpli
Bár a folyamat már elindult, Neményi Miklós, az MTA tagja szerint a hosszútávú negatív kilátások ellenére a legszélsőségesebb modellek is azt jelzik előre, hogy 2050-ig nem lesz durva változás a magyar mezőgazdaságban. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet munkatársa, Gaál Márta két spanyol kutatóval közösen egyenesen arra a következtetésre jutott, hogy a legtöbb magyarországi terményre pozitív hatása lehet a klímaváltozásnak a közeljövőben, bár ebben annak is van szerepe, hogy nem a felmelegedés előtti, hanem 2002-2011 közötti időjárásból indultak ki. A század második felében azonban megfordul a tendencia, és akár több mint 30 százalékkal is csökkenhetnek a termésátlagok a 2000-es évekhez képest. Az MTA kutatói is arra jutottak, hogy a termésátlagok 30 százalékkal csökkenhetnek a század végére.
Szlovákiában már az egész ország területén termelnek szőlőt, és szerinte már Lengyelországban is tervezik. “Északi területeken először a fehér jelenik meg, majd a vörös szőlő is. Szlovákiában most már vörösbort is gyártanak, és már elég jó boraik is vannak egész északi területeken” – mondta Szalai. A szőlőt most nem kell öntözni, de szerinte elképzelhető, hogy ez 30-40 év múlva megváltozik.
A termelési határok tolódásán ugyan nyerhetnek északi országok, de ez csak átmeneti állapot. “A melegedésnek a kezdeti stádiumában vagyunk, és vannak olyan területek, amelyek nyertesnek tűnnek. Ez nagyjából 2 fokos melegedésig így is lesz, de ha 3-4 fokkal lesz több az átlaghőmérséklet, akkor azok is vesztesek lesznek” – mondta Szalai. Az örökfagy (azaz permafroszt, a legalább két éven át befagyott területeket jelenti) például metán és szén-dioxid révén több mint kétszer annyi szenet tartalmaz lekötve, mint ami a levegőben van. Ezeknek a gázoknak a felszabadulása folyamatosan katalizálja az éghajlatváltozást. Csakúgy, mint a hóolvadás: a hó rengeteg hőt visszasugároz, a hó felolvadásával így sokkal több hőt fog elnyelni a talaj. Az örökfagy olvadása miatt a fagyott talajra tervezett épületek, vasúti sínek, közutak vagy éppen olajvezetékek válhatnak instabillá.
A precíziós módszereké a jövő
A továbbgyűrőző hatások miatt az általunk megkérdezett kutatók nem is tudtak olyan terményeket felsorolni, amelyek a klímaváltozásnak köszönhetően jelenhetnének meg Magyarországon. Szerintük a mezőgazdaság átstrukturálása helyett a meglévő termelési mix megóvására érdemes koncentrálni. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet kutatója, Fogarasi József szerint a magyar gazdáknak változtatni kell a jól bevált technológiájukon, többek között a precíziós módszerek alkalmazásával.
A precíziós mezőgazdaság különböző informatikai módszerek széleskörű alkalmazásán alapszik. Az USA-ban például egy farmer egy tablettel egyszerre öt, GPS-szel felszerelt önvezető traktort is képes irányítani. “Adatokat gyűjtenek parcella szinten, amelyeket elemeznek és így képesek jobban optimalizálni a termelést. Ráadásul sokkal pontosabban tudják őket vezetni, nincsenek üresjáratok, kevesebb az üzemanyagköltség” – mondta Fogarasi. A precíziós módszerekkel adatokat gyűjtenek a hőmérsékletről, a termésről, így a jelenben és a jövőben is reálisabban dönthetnek a gazdák.
Fogarasi szerint a nagy magyar agrárcégek élenjárónak is tekinthetők a precíziós módszerek meghonosításában. A legnagyobb problémájuk inkább az, hogy rengeteg adatot gyűjtenek, de még nincsenek kellő számban olyan agrárinformatikus szakemberek, akik értelmezni tudják azokat. A sok kis és közepes magángazdaság jelentős része viszont “hagyományos-tradicionális tudással rendelkezik”, kevesebb forrásuk van a tőkeigényes beruházásokra és nincsenek rendesen informálva a bekövetkező változásokról. Fogarasi szerint emiatt a gazdák jelentős része válságba kerülhet a klíma megváltozása miatt, ami a jövőben drágíthatja az élelmiszereket.
Míg a klímaváltozás kiváltó okai ellen globálisan lehet a leghatékonyabban harcolni, a hatásai ellen leginkább helyben lehet védekezni. A kollektív cselekvést nehezíti, hogy a magángazdaságok szét vannak aprózva: 90 százalékuk kisebb, mint 10 hektár. Mikroszinten előrelépést jelenthet a drágább, ezért nem elterjedt szárazságtűrő magok használata, a szárazságfüggő növények termesztése vagy az ökológiai gazdálkodási módszerek használata. A klímaváltozás elleni harcban az állam is kulcsszereplő. Az általunk megkérdezett kutatók szerint a magyar kormány hozzáállása pozitív, bár a koordinációt lehetne hatékonyabbá tenni. A releváns felelősségi körök szét vannak osztva több minisztérium között: a klímapolitika az NFM-hez tartozik, a vízügy a BM-hez, a mezőgazdaság pedig az FM-hez. “A minisztériumok együttműködési szintje eléggé meghatározza, hogy milyen erőfeszítéssel lehet ezeket a célokat elérni” – mondta Szalai Sándor.
Forrás: 24.hu