szombat, november 17, 2018
728x90 EU Imagery

Nagyjából tizenhárom éves kor után már nem termel új idegsejteket az emberi agy memóriafunkciókban és tanulási folyamatokban részt vevő területe

– állítják amerikai kutatók. A Nature tudományos folyóiratban publikált eredmények megkérdőjelezik azt a széles körben elfogadott nézetet, hogy az agy hippokampusz nevű területe – amely a tanulási és a térbeli navigációs folyamatokban, illetve a memóriafunkciókban vesz részt –, még felnőttkorban is termel új idegsejteket az embernél, akárcsak más emlősök esetében – írja az MTI.

Az idegsejtek (neuronok) ingerlékeny sejtek, amelyek ingerfelvételre és idegi ingerületek vezetésére specializálódtak. A San Franciscó-i Kaliforniai Egyetem munkatársa, Arturo Alvarez-Buylla és kollégái 59 felnőtt és gyerek agymintáit elemezve azonban nem találták nyomát fiatal vagy új idegsejteknek a 18 évnél idősebbek hippokampuszában. A gyerekeknél születéstől egyéves korig, illetve 7 és 13 éves korban figyeltek meg némi idegsejt-termelődést ezen az agyterületen. A kutatók szerint az eredményeik azt mutatják, hogy AZ EMBERI HIPPOKAMPUSZ NAGY RÉSZE A MAGZATI AGYFEJLŐDÉS SORÁN ALAKUL KI.

Az agykamrákban is azonosítottak újonnan termelődött idegsejteket, és további vizsgálatokkal akarják feltérképezni a többi agyterületet is a neurogenezis folyamatának bizonyítékai után kutatva. Jason Snyder, a vancouveri Brit Columbiai Egyetem munkatársa a tanulmányhoz fűzött kommentárjában kifejtette, hogy a friss eredmények minden bizonnyal nagy port fognak kavarni tudományos körökben.

Az volt az általánosan elfogadott nézet, hogy a hippokampusz olyan agyterület, ahol felnőttkorban is tart még az idegsejtek termelődése az embereknél és az állatoknál egyaránt – mondta, hozzátéve, hogy mindezt számos korábbi tanulmány alátámasztotta. Az eddigi kutatások egy része azt sugallta, hogy naponta több száz idegsejt születik az emberi hippokampuszban, és a neurogenezis folyamatának felerősítésével talán kezelhetővé válik az életkor előrehaladtával összefüggő szellemi hanyatlás.

A szakemberek korábban rágcsálók és majmok hippokampuszában figyeltek meg felnőttkori neurogenezist, amelyről nem tudni, hogy a cetfélékre (bálnákra és delfinekre) is jellemző-e. A mostani vizsgálatot végző kutatók szerint azonban a korábbi kutatások talán tévesen észleltek új idegsejteket az emberi hippokampuszban, mivel a neuronok beazonosítását segítő fehérjék másképpen működnek az állatoknál, mint az embereknél.

Forrás: Index

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a RoTaPress.us nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Kövess bennünket a Facebookon!
load more hold SHIFT key to load all load all