Vasárnaptól nem elég a forgalmi, ha megállít a rendőr

Két fontos ponton is változik az autók műszaki vizsgáztatásának szabályrendszere május 20-án. A kishibás autót nem tiltják ki azonnal a forgalomból, a másik újdonság viszont bonyolítja az életet, és mindenkit érint, akinek a határnap után jár le a műszakija. Első látásra sima pénzlehúzásnak és fordított bürokráciacsökkentésnek tűnik, ami az összes európai uniós ország, így Magyarország autótulajdonosaira is vár május 20. után. A vizsgarendszer átalakítására vonatkozó uniós irányelv az Európai Unió összes tagállamában kötelező változást ír elő és a könnyebb azonosíthatóságot szolgálja. 
 

Az autók és más gépjárművek tulajdonosainak vasárnaptól nemcsak a forgalmi engedélyt kell maguknál tartaniuk, hanem a műszaki vizsgálati bizonyítvány nevű egyoldalas dokumentumot is, melyet a vizsgán állítanak ki. Az érvényességi időn, a rendszámon és az alvázszámon felül a kilométerszámláló állását, illetve az vizsga lejárati dátumát is tartalmazza, vagyis nemcsak egy pecsét, mint amit a forgalmiban megszoktunk. 

Nemzeti Fejlesztési Minisztérium az ügyben feltett kérdéseimre azt a választ adta, hogy az uniós irányelv célja, hogy az Európai Gazdasági Térség (EGT) bármely országában könnyebben meg lehessen állapítani egy autóról, hogy érvényes-e a műszakija vagy sem. A forgalmi engedélyek országonként mások, a műszaki vizsgabizonyítvány rovatai viszont hasonlóak, bár minden ország a saját nyelvén állítja ki őket. 
 
 

 A Magyarországon forgalomban lévő autókat először négy, majd kétévente kell újravizsgáztatni, és a rendszer nagyjából az összes Európai uniós tagállamban hasonlóan működik. Ellenőrzik az autó karosszériáját, a korábbi sérülések nyomait, az autót felemelik, majd megnézik az úgynevezett főtartó elemeket, hogy nem korrodáltak-e. A vizsga során megmérik a fékek hatékonyságát, ellenőrzik a futómű és a kormánymű lógását, szivárgásokat keresnek a motortér, a fékrendszer és a lengéscsillapítók környékén, illetve ez utóbbi elemeket műszerrel is vizsgálják. 

A vizsgáztatás azért tart legalább félórán át, mert a felsoroltakon kívül környezetvédelmi vizsgálatot is végeznek. Ekkor kiderül, hogy a motor szénmonoxid- illetve szénhidrogén-kibocsátási, valamint lambda értéke, továbbá dízel autók esetén a füstölés mértéke nem haladja-e meg a hivatalos határértékeket. Ha mindez renden van, az autó fényszóróit és jelzőfényeit is ellenőrzik. A lámpáknak működniük kell és nem lehetnek töröttek vagy repedtek, ahogy a szélvédő sem, legalábbis a vezető látóterében.

forg4
Az autóneppereknek fájhat 

A magyarországi autók műszaki vizsgája kicsit több mint tizenhatezer forintba kerül, ha viszont valaki eddig hozott be használt autót az országba, három választása volt. Ha még hosszú ideig érvényes volt a kinti műszaki vizsga, azt honosíttatni lehetett. Ilyenkor szinte csak rápillantanak az autóra a vizsgasoron, majd mivel a kinti forgalmiban szerepelt az érvényesítő pecsét és a dátum, azt egyszerűen átírták a magyar forgalmiba, és az egész mindössze nyolcezer forintba került. Persze a forgalomba helyezés teljes procedúrája akár több százezer forintot is elvitt, de ez a tétel minimális volt. 

Köztes megoldást jelentett, ha az autónak ugyan volt még kint érvényes műszakija, de az hamarosan lejárt volna. Ilyen esetekben honosították a fennmaradó rövid időre szóló kinti műszakit nyolcezerért, de az itteni tulaj rögtön át is küldhette az autót egy rendes időszaki műszaki vizsgán, így végül is olcsóbban úszta meg a dolgot, mint a harmadik esetben.

A lejárt műszakival behozott autót 39 ezer forintért egyedi forgalomba helyezési eljárás keretében műszakiztatták, és mostantól így lesz ez akkor is, ha érvényes ugyan a kinti műszaki, de már elveszett a vizsgalap. Az első magyarországi forgalomba helyezéskor végzett műszaki vizsga ugyanúgy két évig érvényes, mint a már magyar rendszámos autók időszaki vizsgája.

Magyarországon 2015. decembere óta minden műszaki vizsga végén adnak vizsgabizonyítványt, tehát nem csak a május 20. után vizsgáztatott autók tulajdonosai rendelkezhetnek vele, viszont csak tőlük kérheti majd a rendőr az igazoltatáskor. Érdekes persze, hogy a magyar rendőrség eddig sem a forgalmi engedély pecsétje alapján döntötte el, hogy érvényes-e az autó vizsgája, hanem az elektronikus nyilvántartás ellenőrzésével. Vagyis a papír ezután is csak támpont lesz, de mégis kötelező, ugyanakkor egyelőre nem határoztak meg büntetést arra az esetre, ha az autós nem tudja megmutatni a papírt. Külföldre autózva mindenképpen érdemes elvinni az igazolást.

Szintén fontos változás, hogy megszűnik a vizsgákon eddig alkalmazott kettős minősítési rendszer, vagyis ezután nemcsak megbukni és levizsgázni tudnak majd az autók, hanem megfelelt minősítést kapnak, ha hibátlanok és akkor is, ha csak kisebb hiányosságot találtak rajtuk az ellenőrzésen. Ilyen kisebb hiányosság lehet például, ha a fényvisszaverő prizmák rögzítése nem megfelelő, illetve, ha rosszak az ablaktörlő lapátok, illetve kifogyott a mosófolyadék. 

A teljes minősítési rendszert egy friss minisztériumi rendelet tartalmazza, ebből könnyen kibogarászható az összes lehetséges hiba és ezek megítélése.

Azokat az autókat, melyeken komolyabb hibát találnak, eddig biztosan megbuktatták és gazdájuk akkor sem autózhatott haza, ha még az előző műszaki lejárta előtt jelentkezett be a vizsgára.  Ezután ezekkel a komoly, de nem balesetveszélyes hibákkal két hónapig tovább autózhatunk majd, de mindet ki kell javítani, majd  visszavinni az autót egy teljes műszaki vizsgára. Komoly hibának minősül egyebek mellett, ha kopottak a féktárcsák, porózusak a fékcsövek, világít a blokkolásgátló hibajelzése a műszerfalon, esetleg egy keréknyomásszenzor nem működik. 

Ha a vizsgabiztosok akár a kintről frissen behozott autón, akár a már itt forgalomban lévőn súlyos és balesetveszélyes hibát találnak, kitiltják a forgalomból, így az autó legfeljebb tréleren távozhat a vizsgabázisról, és csak a javítás után hosszabbítják meg a műszakiját, illetve ekkor helyezik forgalomba, ha kintről származik. 

A vasárnap életbe lépő változások kapcsán megkérdeztem egy vidéki magán műszakvizsga-állomást. Ott úgy látták, hogy a papír vizsgabizonyítvány kötelezővé tétele azoknak az autóneppereknek nehezíti a dolgát, akik eddig vizsgapecsétet hamisítottak a kintről származó, sokszor katasztrofális állapotú autóhoz, és azt úgy helyeztették itthon forgalomba, hogy nem kellett átmennie egy rendes műszaki vizsgán.

A másik fontos apróság a futásteljesítmény vagyis az autó kilométer-számlálójának állása, ami szintén szerepel ezeken a bizonyítványokon, mert ha valaki itthon vásárol egy Németországból származó használt autót, az ottani tulajdonos által megőrzött vizsgapapírról is megtudhatja, hogy nem tekerték-e vissza az autó számlálóját, mint azt oly sokan teszik. 

Persze nemcsak azokhoz az import-használtautókhoz nem voltak meg ezek a papírok, amelyeknek az előző tulajdonosa nem őrizte meg. Sőt, ez a ritkább, inkább azoknak a kinti autóknak a forgalmija mellől hiányzott, amelyeket a magyarországi regisztráció előtt visszatekertek, és ennek nyomát szerették volna eltüntetni a csalók, így megszabadultak a bizonyítványtól. 

Tavaly 144 ezer használt autót helyeztek forgalomba Magyarországon, idén 150 ezernél is több lehet. A május 20-án életbe lépő változások egyfelől valóban drágíthatják a kintről származó használt autók forgalomba helyezését, de nem feltétlenül fogják, másfelől viszont engedékenyebbek lesznek a vizsgabiztosok bizonyos műszaki hibákkal kapcsolatban, bár, és ezt szintén az általam megkérdezett vizsgáztató mondja, az ügyfeleiknek eddig is javasolták, hogy a hivatalos vizsga előtt nézesse át az autót, hogy időben kiderüljön, ha megbukna. 

Képek: Totalcar

 Forrás: Totalcar