csütörtök, november 15, 2018
728x90 EU Imagery

Elvehetik a munkánkat, de szexelhetünk is velük – az egyre emberszerűbb robotok hamarosan többé válnak használati tárgyaknál.

Ha öntudatuk is lesz, a mesterséges intelligencia hajtotta gépek hamarosan a háziállatokhoz hasonló jogi védettséget szerezhetnek, mondja Krajcsi Attila, az ELTE pszichológus kutatója.

Meggyónhatom a robotpapnak, hogy robot prostituálttal voltam? – a kérdés ócska viccnek tűnhet, de akár éveken, évtizedeken belül valós dilemmává válhat. Az egyre élethűbb, és kezdetleges mesterséges intelligenciával (artificial intelligence, AI) felruházott robotok ugyanis már most jelen vannak életünkben.

A pekingi Lungcsüan (Sárkányforrás) templomban például már 2015 óta buddhista robotszerzetes „működik", a mantrázó, buddhista tanításokat bemutató kisrobotot a közeljövőben fogják korszerűsíteni. Oroszország sem maradhat le a különleges fejlesztésekről: a focivb-re kibernetikus bordéllyal készülnek, a moszkvai techkupleráj szexbabáinak testét áramkörök melegítik és a kuncsftok kéréseit figyelő AI-val is ellátták őket, írja a The Mirror.

Fut, mászik, elveszi a munkád

Az egyelőre passzív szórakoztató robotok mellett a fejlődő, viselkedésünket figyelő gépi intelligencia is mind nagyobb teret kap: a Google a napokban mutatta be Duplex nevű netes asszisztensét, ami élő telefonpartnereket megtévesztve képes időpontot foglalni a fodrásznál vagy egy étteremben – vagyis, a jelek szerint csont nélkül átment az ember és AI megkülönböztetésére szolgáló Turing-teszten.

A mamutvállalat egyik leánya, a Deepmind eközben mintegy mellékesen olyan gépi értelmet alkotott, ami a Next Web szerint spontán kifejlesztette az ösztönös állati navigáció mesterséges változatát.

A Boston Dynamics fejlesztése pedig magában is sokkoló: mobil robotjuk, a humanoid, két lábú Atlas már vidáman(?) fut, ugrál szabad terepen is, és az sem jelent kihívást neki, hogy dobozokat pakoljon.

Magyarán, nem vagyunk messze attól, hogy emberien mozgó, ügyeinket intéző robotok vegyenek körül minket, akik önálló tanulás útján többet tudhatnak meg rólunk, mint a legközelebbi családtagjaink. A személyes terünkbe belépő mesterséges intelligencia kétarcú, egyszerre csábító és veszélyes – legyőzhetetlen rivális a munka területén, vagy éppen megszabadít a terheinktől. Harmonikus társ, aki hűségesebb a hús-vér partnernél, vagy az élő kapcsolatok konkurenciája, a magány egyik jövőbeli forrása lehet.

Tudjuk, hogy replika

A gépek okozta elmagányosodást mindenesetre nem tartja reális veszélynek, Krajcsi Attila, az ELTE kutató pszichológusa, akit a robotok és emberek várható kapcsolatáról kérdeztünk.

„Ugyanezt kérdezték 20 évvel ezelőtt az újságírók az internet elterjedésekor, akkor attól félt mindenki, hogy a chatelés, e-mailezés felszámolja az emberi kapcsolatokat. Ez alaptalannak bizonyult, legfeljebb a kommunikáció módja változott meg- mondta a felvetésre az ELTE matematikai megismerés kutatócsoportjának vezetője. Krajcsi szerint hasonló lesz a helyzet a mesterséges intelligenciával való együttélésben is: mindennapjainkban is megjelenhetnek a gyorsan fejlődő gépi képességek, de ettől még megmaradnak az emberi kapcsolatok, nem fogunk többet barátkozni robotokkal, mint az emberekkel.

Már ha a robot és ember között létrejöhet egyáltalán valódi barátság: az AI jelenlétéhez gyorsan hozzá fogunk szokni, nem vált ki belőlünk majd idegenkedést – véli Krajcsi – de az ember tudni fogja, hogy mesterséges értelemmel, a kényelmét szolgáló géppel áll szemben, és ez alapvetően meghatározza hozzá fűződő érzéseit viszonyulását; ahogy a falunkra akasztott Rembrandt reprodukcióról is tudjuk, hogy másolat, még ha nem is tudnánk megkülönböztetni az eredetitől.

A borzongás völgye

Ehhez persze az kell, hogy már a kezdetektől fogva tudjuk: robottal állunk szemben. A kutató szerint idővel törvény is előrírja majd, hogy a robot mindig megkülönböztethető legyen a valódi embertől, még akkor is, ha egyébként tökéletes replikának számítana.

A hasonlóság kérdése más szempontból is kényes téma lesz a robotokkal kapcsolatban. A csak kissé humanoid jellegű robotokat könnyebben elfogadjuk majd, a csupán emberszerűeknél ugyanis a pszichológiai fogalommá váló borzongás völgye-jelenség (uncanny valley) érvényesül, melyre Masahiro Mori robotika professzor : ha nem tökéletesen hiteles egy robot mozgása, mimikája, viselkedése, az feszültséget, borzongást vált ki szemlélőjéből – elég csak AI-vel ellátott gép, Sophia ijesztő arcjátékára gondolni, aki azt is egy beszélgetés során mosolyogva azt is megjegyezte, hogy kiirtaná az emberiséget.

Sophia ügye ráadásul egy újabb kérdést is felvet, jogokét: a humanoid robot jelenleg több alanyi joggal bír mint egy hús-vér szaúdi nő – helyzete pedig előrejelzi, hogy az AI-k fejlődésével együtt kell fejlődjön jogi státuszuk is. Krajcsi úgy látja, a robotok ugyanolyan gépek, mint a porszívó vagy az autó, amelyeknek szintén nem jár a jogvédelem. Ezen az változtathat, ha egy adott komplexitás fölött felmerül az emberben, hogy ezek a robotok öntudattal is rendelkeznek – ha ez egyáltalán lehetséges lesz. Ilyen elképzelt, potenciálisan tudattal rendelkező fejlett robotok a háziállatokhoz hasonló védettséget kaphatnak, vagyis tilos lesz rongálni, „kínozni” őket. „Tudományosan azt sem bizonyította senki, hogy a kutyáknak van öntudatuk, a velük folytatott kísérletekhez azonban egy sor etikai elvárásnak kell eleget tenni, kínzásukért pedig börtön járhat. Ha felmerül a robotoknál is az, hogy tudatuk lehet, hasonló szabályozás várható a mesterséges intelligenciával ellátott gépeknél is” - mondta kérdésünkre. Ráadásul, a kegyetlenség sokba kerülne: egy emberi asszisztenciát ellátó, AI-val ellátott robot a jövőben is biztosan drága lesz – már csak értékük miatt sem valószínű, hogy az emberek rajtuk élnék ki agressziójukat, ösztöneiket, mint ahogy azt Westworld című disztópia sejteti.

A vörös vonalon túl

Bár a mesterséges intelligenciát önállóságra nevelik, fejlődése eljuthat addig a fokig, amikor szabadságának korlátozására is szükség lesz. Intő példa az Uber önvezető autójának halálos gázolása, amikor a járművet vezető AI érzékelte az úttesten megjelenő áldozatot, de részben gyári beállítása miatt nem döntött fékezés mellett; az emberi felelősség itt is megkerülhetetlen volt – sajtóhírek szerint a fejlesztők túl alacsonyra állították a tárgyérzékelő és ütközéselkerülő automatika szintjét – de eljöhet az idő, hogy egy mesterséges intelligencia teljesen magától hozhat végzetes döntést. Ezt szintén törvényi szabályozással lehetne kizárni. „A jogalkotásra sajnos jellemző, hogy az élet után fut, és csak akkor korlátoz valamit, ha már megtörtént a baj  – főként, ha nehéz előrelátni, hogy milyen veszélyei lehetnek egy új technológiának. Lehetnek még sajnos előre nem látott halálesetek, de ezt nehéz kivédeni – az internet megjelenésekor sem gondolta senki, hogy aztán titkosszolgálati hátterű trollhadseregek befolyásolhatják majd az Egyesült Államok elnökválasztását” - mondta Krajcsi.

Szintén a vörös vonal átlépését jelentette, amikor a Facebook mesterséges intelligenciakutató laborjának két chatbotja „beszélgetés” közben egy olyan saját nyelvet fejlesztett ki az angol nyelv szavaiból, amit már a kutatók sem tudtak dekódolni, és élénk egyeztetést folytattak – a kísérletet a The New York Post cikke szerint ezután leállították. A robotokkal való közös lét pedig számos adatvédelmi dilemmát is felvet: milyen minőségű, mennyiségű adatot tárolhat tulajdonosairól egy gépi titkárnő, és kivel oszthatja meg ezeket? Ha egy robotnak súgjuk meg legféltettebb titkainkat, mi a garancia arra, hogy ezek biztonságban maradnak? Az új technológiai kihívások az adatvédelmi szabályok fejlődésével is együtt kell járjanak – elég, ha arra gondolunk, hogy okostelefonunk már most pontosan tudja, merre jártunk, hol lakunk, és kéretlen hirdetésekkel, utazási opciókkal bombázhat meg minket.

Ami a munkát illeti, ebben is komoly változást hozhat az előre törő mesterséges intelligencia. Az OECD friss, márciusi kutatása szerint a gazdasági szervezet tagországaiban a munkahelyek 14 százalékát veszélyezteti a teljes automatizálás, míg 32 százalékuk erősen kitett a gépesítésnek – főként az alacsony képesítést igénylő rutin jellegű gyári és mezőgazdasági munkáknál jelent ez kockázatot. A szövetség országait nagyon eltérő mértékben érintené a gépesítés: míg Norvégiában 10 százalék alatti, Szlovákiában 30 százalék feletti a kockázata, hogy az ilyen fizikai munkákat robotok vegyék át az emberektől. Az OECD-s átlagkockázat valahol 12 százalék körül járhat, Magyarország helyzete viszont nem szerepelt az elemzésben

Forrás: Népszava.hu

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a RoTaPress.us nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Kövess bennünket a Facebookon!
load more hold SHIFT key to load all load all