csütörtök, november 15, 2018
728x90 EU Imagery

Ada Lovelace a neves angol költő, George Byron lánya volt, és a nők 19. századi esélyegyenlőségét elnézve nem lenne meglepő, ha ez lenne az egyetlen dolog, amiről ismert.

Pedig nagyon nem ez a helyzet: szokás őt ugyanis a világ első programozójaként emlegetni.

Lovelace írta – a gép fejlesztőjét leszámítva – a világ első gépi algoritmusát, méghozzá egy olyan gépre, amely csak papíron létezett, még a számítógép feltalálása előtt. Tehetséges matematikus volt egy olyan korban, amikor nőnek ritkán adatott meg, hogy bármilyen matematikus lehessen.

Tinédzserkorában találkozott Charles Babbage Cambridge-i matematikaprofesszorral, akit ma a modern számítógép-tudomány fontos előhírnökeként, a digitális kor előtti mechanikus számítógépek egyik atyjaként tartanak számon. Babbage első modellje a differenciálgép volt, amely a tervek szerint már képes lett volna matematikai műveletek elvégzésére. 1821-ben kezdett neki a megépítésének, de végül technikai okokból soha nem fejezte be. (A gép az eredeti tervei alapján 1991-ben épült meg.) 1834-ben inkább új, még komplexebb gépet tervezett, ez volt a analitikus gép, amely Jacquard szövőgépéhez hasonlóan lyukkártyákat használt volna, de ez lett volna az első általános felhasználású, programozható számítógép – végül ez se készült el soha, a megépítésére 2010-ben indult kampány.

Babbage-et lenyűgözte Lovelace szakértelme, az analitikus gép tervezése alatt évekig leveleztek is. 1842-ben a Torinói Egyetemen tartott a gépről előadást, amelyet Luigi Menabrea matematikus (és későbbi olasz miniszterelnök) francia nyelven írt le. Az ekkor a húszas éveiben járó Lovelace kapta a feladatot, hogy angolra fordítsa a leiratot, de ő a saját jegyzeteivel is kiegészítette a szöveget, amely így az eredetinél háromszor hosszabb lett, és végül egy évvel később ebben a formában adták ki.

Ada Lovelace Fotó: Peter Macdiarmid / Getty Images Hungary
A jegyzetekből világos volt, hogy Lovelace azon kevesek közé tartozott, akik pontosan értették az analitikus gép működésmódját, olyannyira, hogy még egy programot is írt rá, amely – ha a gép valaha megépült volna – képes lett volna kiszámolni a Bernoulli-számok sorozatát. Bár a gyakorlatban soha nem volt alkalom bevetni, ez tekinthető az első számítógépes programnak. (Frissítés: a cikk eredeti verziójában nem szerepelt, hogy Lovelace programozói szerepének megítélése ellentmondásos, több történész szerint valójában a hozzájárulása jóval kevésbé volt jelentős.)

Ennél is fontosabb volt azonban az a ma már magától értetődő, akkoriban viszont még merőben szokatlannak számító felismerése, hogy a számokkal nem csak önmagukért való matematikai műveletek végezhetők, így egy olyan gép, amely képes számokkal bánni, bármire használható, ami számokkal reprezentálható: zenét lehet vele szerezni, grafikákat előállítani vagy tudományos célra használni – vagyis gyakorlatilag előrejelezte a 20. századi számítógép működésmódját.

A történethez persze hozzátartozik, hogy a tehetsége mellett Lovelace sikerében az arisztokrata származásának is szerepe volt, mert enélkül nem nagyon lett volna lehetősége se a tanulmányai elvégzésére, se arra, hogy nőként matematikussá váljon. 1852-ben, mindössze 36 évesen halt meg rákban. 2009-ben ünnepnapot neveztek el róla, amely minden évben a nők természettudományos eredményei előtt tiszteleg.

 Forrás: Index

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a RoTaPress.us nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Kövess bennünket a Facebookon!
load more hold SHIFT key to load all load all