A klímaváltozás nem kopogtat, már berúgta az ajtót
Feje tetejére állt az időjárás ezen a nyáron, amit mi is megtapasztalhattunk bőven az elmúlt hetekben. Nyilván sokak elégedettek a hazánkban tapasztalható nem túl forró idővel, de mindenképp figyelemre méltó, hogy a nyár derekán megszokottól kétségkívül elmaradnak a napi csúcshőmérsékletek. Nem így Skandináviában, az északi sarkkör környékén, ahol napok óta kirívóan meleg van, bőven melegebb, mint mifelénk.
Forrás: Severe Weather Europe
A sarkkörön túlon, Norvégia északi csücskén múlt hét csütörtökön mértek először 30 Celsius-foknál magasabb hőmérsékletet, és a mért adatok szerint a kánikula nem nagyon szűnik. Hétfőn ismét 30 fok fölötti mérésekről számoltak be az északi sarkkörön túli vidékekről (Saltdal, Norvégia: 30 fok), miközben sok északi országban is tombol a szokatlan forróság: Svédországban 34 fok, Norvégiában 33 fok, Finnországban és Észtországban 32 fokot mértek a hét első napján. A 30 fok fölötti hőség a Skandináv-félszigeten már csaknem egy hónapja tart, és a meteorológusok szerint egy, a térségben uralkodó anticiklonnak köszönhető: a délkeletire fordult áramlás a megszokott óceáni légtömegek helyett száraz, meleg kontinentális levegőt sodor a sarkkör irányába, miközben Európa középső részein a szokásosnál hűvösebb az időjárás. Hasonló hőmérsékleti anomáliákat tapasztalhattunk egyébként a mögöttünk álló télen: Európa nagy részén sarkvidéki hidegek uralkodtak, miközben az északi sarkkörön túl melegrekordok dőltek, az Északi-sarkon +2 fok fölött is járt a hőmérséklet, a Jeges-tenger jege idő előtt olvadni is kezdett sok helyen.
Fotó: NOAA
A globális felmelegedés és a klímaváltozás összefüggéseit, valamint ezek időjárási jelenségekre gyakorolt hatását vizsgáló kutatók szerint a sarkvidéki magasabb és a kontinentális alacsonyabb atipikus hőmérsékleti viszonyokért az északi-sarki állandó ciklon (az úgynevezett polar vortex) meggyengülése felelős. Hogy mi a polar vortex? A Föld sarkainál lévő nagy kiterjedésű alacsony légnyomású terület, ami lényegében ott tartja a hideg, nagy tömegű levegőt a sarkoknál. A polar vortex erőssége folyamatosan változik, télen erősebb, mint nyáron, de évről évre is alakul, idén pedig kifejezetten gyenge. Ennek pontos okáról megoszlanak a vélemények, de a kutatások többsége szerint hosszú távon a polar vortex meggyengülését a klímaváltozás okozza. A polar vortex meggyengülésének következménye, hogy miközben a sarkvidék melegszik, a máskor ott tárolt hideg levegő időről időre kiszabadul, ami képletesen úgy néz ki, hogy a ciklon sapkájának széle egyenes körvonal helyett hullámos lesz. A polar vortex a hullámvonalak mentén hajlamos két nagy ciklonná szétválni, és ez okozza a szokatlan hőmérsékleti viszonyokat, emiatt volt idén kirívóan kemény tél Észak-Amerikában, Európában, ezért szenved most hőhullámtól Skandinávia, kerülnek kórházba ezrek az áradásoktól sújtott Japánban, miközben Közép- és Kelet-Európában, sőt a kontinens nyugati és délnyugati részein sehol nincs az ilyenkor megszokott kánikula.
A Stanford Egyetem kutatóinak friss tanulmánya szerint a polar vortex vizsgálata, erősödésének, gyengülésének, pulzálásának megfigyelése kulcsjelentőségű lehet a jövőben az időjárás előrejelzésben: ha megértjük, milyen folyamatok zajlanak a légkörben, hogyan függ össze a különböző hőmérsékletű légtömegek mozgása a széljárások alakulásával, akkor hosszú távú időjárási modelleket is lehet majd alkotni, jobb eséllyel előrejelezni a szélsőséges jelenségeket.
Nyitókép: Spencer Platt / Getty Images Hungary
Forrás: Index
