Három éven belül éttermekbe kerülhet a lombikhús

Három éven belül már éttermekben is felhasználják a mesterségesen, laboratóriumi körülmények között előállított húst, jelentette be kedden a Mosa Meat.

A maastrichti egyetem kutatói 2013-ban mutatták be a világ első olyan hamburgerét, amelyhez a húst laboratóriumban hozták létre, öt évbe telt, mire kidolgozták a tömegtermelésre alkalmas technológiát.

Az öt évvel ezelőtti hírek szerint a holland kutatók laboratóriumában áttetsző műanyag csészékben, speciális tápoldatban növekedett az a több milliárd izomsejt, amiből a végén az első húspogácsát el tudták készíteni. A kutatók olyan őssejteket használtak fel, amelyek képesek bármilyen másfajta sejtté átalakulni. Az első, csupán 140 grammos szelet nagyjából húszezer vékony izomszövetből állt, és gyártási költsége akkor igen magas volt: 250 000 euróba, azaz körülbelül 73 millió forintba került.
 

 Fotó: David Parry / PA Wire / Mosa Meat

 
Mosa Meat cégnek – ami Mark Postnak, a mesterséges húst fejlesztő kutatócsoport vezetőjének startupja – mostanra sikerült összegyűjtenie a húsipari fejlesztéshez 7,5 millió eurót (2,4 milliárd forintot). A két fő befektető a német M Ventures és a svájci központú európai húsfeldolgozó cég, a Bell Food Group volt. A Mosa Meat 2021-től tervezi első termékei – főleg a burgerekhez való marhahús – piacra dobását. Az ipari méretű termelés beindulását 2-3 évvel későbbre időzítik. Számításaik szerint akkor egy dollárba (277 forintba) kerül majd egy átlagos hamburgerpogácsa.

 

Mark Post a mesterséges marhahússal Fotó: David Parry/PA / Mosa Meat

 A Mosa Meat szerint egyetlen mintavétel sejtjeiből akár 80 ezer hamburgerhez való húst is elő lehet állítani. A nagy kihívás, hogy a lombikhús kinézetre, érzésre és ízre is hasonlítson a valódi húshoz. 

Környezetvédők szerint a világ egyre növekvő húsigényét nem lehet fenntarthatóan kielégíteni, mivel a marha-, sertés- és baromfihús előállítása sokkal nagyobb forrásokat igényel, mint a növényi alapú fehérjéké. A marhák ráadásul nagy mennyiségű üvegházhatású gázt bocsátanak ki, amely hozzájárul a globális felmelegedéshez.
 
Forrás: Index