csütörtök, november 15, 2018
728x90 EU Imagery

A késleltetett stresszreakcióért és a stressz hosszabb távú hatásaiért felelős új agyi folyamatot azonosítottak a Semmelweis Egyetem kutatói.

Az agyvízen keresztül közvetített mechanizmus esetében a veszély fellépése után több tízperces késéssel aktiválódik az az agyi terület, amely a stresszre adott válaszért és a viselkedés kialakításáért felelős - olvasható az egyetem szerdai közleményében. AZ EREDMÉNYEK SEGÍTENEK MEGÉRTENI A POSZTTRAUMÁS STRESSZ SZINDRÓMA, A KRÓNIKUS STRESSZ ÉS A KIÉGÉS IDEGI FOLYAMATAIT

Mindeddig két fő agyi stresszmechanizmus volt ismert, mindkettő elindításáért a hipotalamuszban található idegsejtek jól körülírható csoportja felelős. Az egyik folyamat egy hormonális út, mely végső soron a véráramon keresztül a mellékveséből szabadít fel hormonokat a stresszhatást követően másodperceken belül. A másik, idegi út még gyorsabb, mely során közvetlen idegi összeköttetés alakul ki a viselkedésünket döntően kialakító úgynevezett prefrontális kéreg felé a másodperc törtrésze alatt. A Kísérletes Neuroanatómiai és Fejlődésbiológiai Csoport munkatársai Alpár Alán vezetésével megállapították, hogy ugyanezen idegsejtek egy harmadik úton is képesek stresszreakciót kiváltani:

HATÁSA JÓVAL KÉSŐBB JELENTKEZIK, ÁM TARTÓS.

A most leírt teljesen új mechanizmus az agyvízen keresztül zajlik. Ennek során az idegrendszer fejlődésében, karbantartásában is fontos szerepet játszó molekula, az úgynevezett ciliaris neurotrofikus faktor (CNTF) az agyvízben keringve kerül le a stresszközponthoz.

Az agyvízben lassabban hígul fel az anyag, és ezért hosszan tudja kifejteni a hatását. Az ott keringő molekulák pedig szüntelenül bombázzák a stresszközpont idegsejtjeit, amik a prefrontális kérget tartják folyamatosan éberen, aminek következtében egy éberebb, magasabb reakciókészségű idegrendszeri állapot alakul ki.

A stressz elhúzódó folyamat, a környezeti fenyegetettség lehetősége hosszabban is fennállhat, mely nemcsak azonnali, hanem tartós figyelmi állapotot kíván a szervezettől. Alpár Alán szerint a stressz késleltetett, tartós hatásának kialakulásában ennek a harmadik típusú, általuk azonosított folyamatnak van szerepe. Az agyvízen keresztüli fent leírt mechanizmust nemcsak állatkísérletekben, de emberi mintákon is kimutatták. A kutatások részben kollaborációban, Harkány Tiborral, a Bécsi Orvostudományi Egyetem tanszékvezető professzorával és kutatóival együttműködésben valósultak meg. A felfedezésről szóló tanulmány az az Európai Molekuláris Biológiai Szervezet újságjában (The EMBO Journal) jelent meg, és a kutatók több olyan molekuláris mechanizmust is bemutattak, ami a későbbiekben gyógyszercélpont lehet.

Forrás: Index

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a RoTaPress.us nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Kövess bennünket a Facebookon!
load more hold SHIFT key to load all load all