szerda, április 24, 2019
728x90 EU Imagery

Nemcsak az antibiotikumok meggondolatlan fogyasztása, hanem felelőtlen gyártásuk is oda vezet, hogy egyre nő a legyőzhetetlen szuperbaktérium(ok) megjelenésének veszélye. Vizet már csak lajtos kocsiból isznak a helyiek, a tehenek nem adnak tejet és nehezen szaporodnak, az élővilág valósággal fuldoklik az ipari szennyezésben. Az India negyedik legnagyobb városa, Haidarábád külterületén tapasztalható áldatlan állapotok aligha borzolják az onnan sok ezer kilométerre élő európaiak kedélyét, pedig bőven lenne okuk aggodalomra. A szennyeződések jó része ugyanis a helyben megtelepedett 150 gyógyszergyárból származik. Az Indiát a világ legnagyobb antibiotikum-termelőjévé tevő cégek az előállítás során keletkező káros anyagokat csendben a folyókba, tavakba eresztik, amelyek vizében az antibiotikum-koncentráció már legalább százezerszerese az Európában megszokottnak.

anti

Az antibiotikum-rezisztencia évek óta forró kérdés, a felmérések szerint jelenleg is évente 700 ezren, csak Európában 25 ezren halnak meg úgynevezett szuperbaktériumok – vagyis semmilyen orvosságra nem reagáló kórokozók – miatti megbetegedésben. Eddig elsősorban a nyakló nélküli fogyasztást emlegették a szakértők a rezisztencia okaként. A kutatók évtizedes vizsgálatai azonban arra utalnak, hogy – minden környezetvédelmi normára fittyet hányva – a nehézfémek mellett immár az antibiotikumok is rendszeresen a természetbe kerülnek. Vagyis paradox módon éppen azokon a helyeken „tenyésztik” a szuperbaktériumokat, ahol a betegségek gyógyításán dolgoznak.

Forrás és kép: HVG

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a RoTaPress.us nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Kövess bennünket a Facebookon!
load more hold SHIFT key to load all load all