csütörtök, július 18, 2019
728x90 EU Imagery

A laboratóriumban növesztett emberi aggyal kapcsolatos kutatások területén ért el fontos eredményt egy Cambridge-i magyar kutatóorvos csoportja. A Lakatos András és Madeline Lancaster által vezetett kutatócsoport egy emberi agyhoz hasonló új őssejt alapú modellt fejlesztett ki, ami olyan neurológiai betegségek okainak közvetlen feltárására és kezelési módszerek kifejlesztésére lehet alkalmas, mint például az Alzheimer kór.

A kutatás eredményeit a legnevesebb tudományos folyóiratban, a Nature-ben publikálták. A kutatók egy mindössze lencseméretű, szürke pacának kinéző miniatűr agyat növesztettek emberi őssejtekből a laboratóriumban. A modellezett agy valós kapcsolatokat létesített az egy egérből származó gerincvelővel és izomszövettel. A kapcsolódás sikeres volt: a kutatók megfigyelhették, ahogy az izom összehúzódik az „agyszervecske” irányítására.

27060711 eaa8d769b5ce772d06a36dd724c8871c wm

A kutatók az emberi agy és az idegrendszer fejlődését akarták tanulmányozni. A távlati cél, hogy a modell továbbfejlesztésével jobban megértsék az olyan neurológiai alapú mozgási betegségeket, mint amilyen az epilepszia és a skizofrénia is.

A hasonló laboratóriumi szervlétrehozások egyik alapproblémája, hogy a fejlődő szerv belsejében lévő sejtek tápanyagellátása nem megoldott. Ahogy a mesterséges szerv növekedésnek indul, a bent lévő idegsejtek elvesztik tápanyagforrásukat, elhalásnak indulnak, és emiatt a szerv növekedése is megáll. Ennek megakadályozására a kutatók az agyszervecskét ezúttal milliméter vékony szeletekre vágták, és tápanyagban gazdag folyadékban lebegő membránra helyezték.

A milliméteresnél szintén nem nagyobb gerincvelő és a hozzá kapcsolódó hátizom egy egérembrióból származott. A fő eredmény annak a megfigyelése volt, hogy az agysejtek automatikusan neurális kapcsolatot létesítettek a gerincvelődarabkával: az agy elektromos impulzusokat küldött felé, a kapcsolódó izom pedig ennek hatására összerándult.

magyar kutatóorvos által vezetett csapat ezzel az agyfejlődés korábbi kísérletekben el nem ért szakaszáig jutott el. Az agyszervecske egy 12-16 hetes emberi magzat agyához hasonlítható. Ahhoz persze – mint a kutatók hangsúlyozzák – még fejletlen, hogy érzetei, gondolatai vagy tudata legyen. Míg egy teljesen kifejlett emberi agyban 80-90 milliárd neuron van, ebben a laboratóriumi szervecskében csak néhány millió – ez egy csótány vagy egy zebrahal szürkeállományának nagyságrendjének felel meg.

Az eredményről a Guardian is beszámolt. A lap a kutatás jelentősége kapcsán Gray Campet idézi; a bázeli genetikus szerint ez egy igen nagy előrelépés a területen: „Rendkívül izgalmas a bizonyítékát látni annak, hogy funkcionális pályák nőnek ki a fejlődő agyszövetből, és más szöveteket idegeznek be.”

Forrás: Index

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a RoTaPress.us nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Kövess bennünket a Facebookon!