Legalább száz éve szólunk bele a bolygó működésébe

2019-et írunk, és még mindig vita tárgyát képezi az, hogy az emberi tevékenység okozza-e a globális felmelegedést, amit mindannyian már a saját bőrünkön érzékelünk. A Columbia Egyetem kutatói most a talaj víztartalma alapján vontak le következtetéseket arról, hogy az emberek hatására már 1900-ban is változott annyit a klíma, hogy az kimutatható lehessen a fák törzséből.

Az emberi tevékenység által felgyorsított globális felmelegedést az iparosodás korától, azaz nagyjából a 19. század elejétől szoktuk számítani, ettől az időszaktól került ugyanis egyre több üvegházhatású gáz az atmoszférába, ami megváltoztatta a klímát.

Kép: Gudella/Thinkstock

A Columbia Egyetem kutatói most az 1900-as évek elejéig nyúltak vissza a talaj nedvességtartalmát vizsgálva, hogy megállapíthassák, ekkor is hatással volt-e már a globális felmelegedés a globális vízháztartásra. A növekvő átlaghőmérsékletre vannak adataink már ekkorra is, de a változások vízháztartásra való hatására még nem voltak.

Ez az első alkalom, hogy kutatók kimutatják a globális felmelegedés hosszú távú hatásait a bolygó vízellátásában, amely a mezőgazdaságot és a települések életét is érinti.

A Nature tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint a nagy népességű észak-amerikai területek termőföldje és talaja például egyre szárazabb lett, ugyanez a helyzet Közép-Amerikában, Eurázsiában és a mediterrán területeken. Más területek, mint például az indiai szubkontinens, nedvesebb éghajlattal számolhatnak. A kutatók nem a csapadékot, hanem a talaj víztartalmát figyelték meg fák tanulmányozásával, ez a víztartalom ugyanis sokkal reálisabb képet ad a csapadék és a párolgás arányáról, vagyis a talaj valódi víztartalmáról.

Kép: Gudella/Thinkstock

Kutatók arra számítanak, hogy ahogy a globális felmelegedés folytatódik, a száraz területek még szárazabbá, a nedvesek pedig még csapadékosabbá válnak.

Az új kutatás a hosszú távú megfigyeléseket összevetette számítógépes modellezéssel, valamint a fagyűrűk segítségével visszakövette, hogy 600-900 évvel ezelőtt hogy alakult a talajnedvesség, majd megnézte ugyanezt az 1900-as évek elején is. Kiderült, hogy a klímaváltozás már a 20. század elején is komolyan befolyásolta a bolygó területeinek nedvességét és szárazságát. És ez csak egyre szembetűnőbb lesz, ahogy a klímaváltozás erősödik.

Forrás: 24.hu