Akár atomháborút is hozhat a klímaváltozás
Olyan országoknak van atomfegyverük, amelyek a klímaváltozás miatt a katasztrófa szélére kerülhetnek , ráadásul Brazíliában éppen egy olyan elnök van az ország élén, aki megnyitotta az Amazonast az erdőirtók előtt. Az Európai Unió viszont segíthetne a helyzeten, és irányíthatná a közvéleményt, cselekvésre késztetve az egész világot, de egyelőre nem tesz semmit – a Válasz Online vendégszerzője összefoglalta, milyen nem várt következményei lehetnek a globális felmelegedésnek.
A klímaváltozással kapcsolatban ugyanis leggyakrabban a szélsőséges időjárást, az aszályokat és a tengerszint emelkedését szoktuk emlegetni, a jelenség politikai következményeivel nem foglalkozunk annyit, részben azért, mert még mindig nagyon friss élmény az a menekültválság, amiben éppen élünk. Csakhogy ez a válság is jó részben a klímaváltozás számlájára írható: az arab tavasz, ugyan politikai okokból kezdődött, később egyértelműen a klíma által generált konfliktus kerekedett ki belőle. Az egész pedig olyan menekülthullámot zúdított a Közel-Keletre és Európára, hogy az Unió egyáltalán nem tudta kezelni.
Indiában már most komoly probléma a vízellátás. Fotó: J Jackson / The Times of India
A Válasz Online cikke szerint fordulópontot hozhat ebben a brazil esőerdők helyzete – nemrég számoltunk be arról, hogy az Amazonas soha nem látott mértékben lángol, és a helyzetet nem fogja segíteni az sem, hogy a brazil elnök, Jair Bolsonaro előszeretettel engedi különböző cégeknek, hogy kisebb-nagyobb területeket irtsanak ki az erdőből. Annak ellenére, hogy a nyugati világ éppen több százmillió fa telepítésén dolgozik, és az EU-ban folyamatosan emelkedik az erdők mérete, tétlenül nézzük a világ tüdejének kiirtását.
Pedig, ha példát mutatnánk, és bármilyen eszközzel (akár embargóval) rákényszerítenénk Bolsonarót, hogy tegyen valamit a helyzettel, azzal példát mutathatnánk, és formálhatnánk a közvéleményt is. Erre nagy szükség van ugyanis, hiszen ugyan az EU csak az összes káros anyag kibocsátásának 9 százalékáért felel, 27 százalékát adja Kína, és az USA 15 százalékot.
Főkép: Arindam DEY / AFP
Forrás: 24.hu