szerda, április 21, 2021
728x90 EU Imagery

Az Egyesült Államok már a II. világháború alatt rákapcsolt a biológiai fegyverek fejlesztésére és gyártására, termeltek baktériumokat, vírusokat, és a terjesztésükre szánt szúnyogokat. A vietnámi növényzet ellen növényi hormonokat vetettek be, ami tömegkatasztrófához vezetett.

A II. világháború végére az angolszász országok – az USA, Kanada és az Egyesült Királyság – háromoldalú együttműködése a biológiai fegyverek terén igen jelentős kutatási, fejlesztési, és tömeggyártási potenciált hozott létre. Mindez azért készült, hogy a várható német biológiai támadásra kellő válaszcsapást adjanak, ám azt nem tudták, hogy Hitler személyes tiltása miatt a németeknek nem voltak ilyen fegyverei.

Amerika nem büntette meg a japán hóhérokat

Mandzsúria szovjet, illetve Japán amerikai megszállása után kiderült, hogy a Japán Birodalom baktérium-fegyverek tömegével folytatott brutális népirtást a megszállt Mandzsúriában. A világon egyedül a japán „katonaorvos szakemberek” (értsd: hóhérok) bírtak gyakorlati tapasztalatokkal ezek harctéri alkalmazása, vagy városi lakosság elleni bevetésében. Egyesek közülük a Szovjetunóban álltak bíróság elé – bár háborús bűnösként elítélték őket, büntetéseik a kor sztálini gyakorlatához képest enyhének tűnnek.

Akik viszont amerikai hadifogságba estek, sosem feleltek tetteikért. A Mandzsúriában biofegyverekkel folytatott genocídium szakmai vezetője, Isii Siró orvos-ezredes hamarosan már az amerikai biofegyverprogram állományában folytatta karrierjét.

Hiába no, 1945 után, a béke első éveiben mindjárt megindult várható III. világháborúra való készülődés, mely végül a hidegháborús évtizedekbe torkollt.

Afroamerikai katonák és a sárgaláz

Az ’50-es és ’60-as években az USA jelentős erőket fordított a vírus- és baktérium-arzenálja fejlesztésébe és fenntartásába. Csak egy-egy példa.

Kiemelt szerephez jutott a sárgaláz vírusa. Ez első látásra igen nehézkesen bevethető fegyvernek tűnik, hiszen terjesztéséhez a sárgalázas szúnyog (Aedes aegypti) tömegtermelését is meg kellet oldani. Felépítettek tehát egy havi 100 millió szúnyogot termelő üzemet, és kísérleti célból olykor elárasztották egyes hazai városok mit sem sejtő lakosságát nem-fertőzött szúnyogokkal.

1280px aedes aegypti 800x533

Aedes aegypti. Fotó: Muhammad Mahdi Karim / Wikipedia

Biztosat nem tudunk, de legalábbis sejthető, miért érdekelte ennyire őket egy-egy város sárgalázzal való elárasztásának lehetősége. Történelmi tapasztalatokból tudható, hogy a sárgaláz emberi rassz-specifikus fegyver: bár a negrid rasszhoz tartozó embertársaink is megfertőződnek, megbetegednek, sőt, meg is halhatnak tőle, de lényegesen nagyobb megbetegedési és halálozási arányokat okoz az europid (másnéven kaukázusi, vagy „fehér”) emberek körében.

Márpedig az USA bármikor képes lett volna afro-amerikai katonákból álló alakulatokat bevetni, miközben a Szovjetuniónak nem voltak ezzel párhuzamba állítható afro-szovjet katonái. 

Saját és kanadai városokon kísérleteztek

A baktérium- aeroszol fegyverek terén is intenzív kísérletek folytak. Ezek egyfajta ködpermetként terítenek fertőzőképes baktérium-spóra felhőket egész katonai alakulatokra, vagy éppen városokra. Ha a gyilkos baktériumfaj – például anthrax vagy tularémia – spórái helyett az embert könnyen fertőző, de komoly betegséget rendszerint nem okozó fajok spóráit teszik a fegyverekbe, akkor egész nagyvárosok mit sem sejtő lakosságát lehet kísérleti alanyként felhasználni.

Az USA sok száz ilyen fegyverkísérletet folytatott le hazai, sőt, sokszor kanadai nagyvárosokban is. Sejthetően azért éppen Kanada, mert a kanadai kikötővárosok időjárási viszonyai hasonlóak az orosz kikötővárosok körülményeihez.

Mindennek hirtelen vége szakadt, mikor Richard Nixon az ENSZ fórumán elérte a Biológiai- és Toxin-fegyver Tilalmi Egyezmény elfogadását. A támadó célú fegyverek fejlesztése és gyártása tehát a ’70-es évek elején megszűnt, a meglévő készleteket megsemmisítették.

Így akarták megőrizni az előnyt

De honnan tudhatjuk, hogy Amerika nem csalt és hazudott ezután, éppúgy, mint a Szovjetunió? Nos, egyszerű okunk van ezt vélni: ez nem állt az érdekükben.

Forrás: 24.hu

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a RoTaPress.us nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Kövess bennünket a Facebookon!
load more hold SHIFT key to load all load all