csütörtök, február 27, 2020
728x90 EU Imagery

Normális esetben az őssejtekből az embrió fejlődése során különféle testszövetek fejlődnek ki, és ezek mind a test megfelelő helyére kerülnek, mígnem egy élő és lélegző állat jön létre. A Vermonti Egyetem kutatói Michael Levin laboratóriumában egészen addig tartották a természetes menetrendet, hogy a kísérleteikben használt őssejtekből szív- és bőrsejteket hoztak létre, ám ennél a pontnál vettek egy meredek kanyart, és a felhalmozott alapanyagokból élő robotok készültek.

Xenobotnak nevezték el ezeket a soha nem látott szerzeményeket, amelyekben békák sejtjeit használták fel. Aprócska, a milliméternél is kisebb pacákról van szó, amelyek 500-1000 sejtből állnak, és tényleg úgy működnek, mint a primitív robotok: a petricsészében képesek önszerveződő módon egymáshoz kapcsolódni, kisebb csomagokat szállítani. Fejletlen felépítésük miatt állatnak aligha nevezhetők, pedig 100 százalékban békából vannak.

ÉLŐ GÉPEK, PROGRAMOZHATÓ ORGANIZMUSOK

A xenobotokat szuperszámítógépen futó algoritmus tervezte. A tudósok azzal a feladattal bízták meg a gépet, hogy pár száz békasejtből készítsen el többféle konfigurációt, mintha csak beöntenénk egy szobába pár száz kilónyi legókockát, és rábíznánk valakire, hogy építsen meg belőle bármit, amit csak tud.

31143747 2ebe8a650a692589b276f3a123d1c339 wm

Fotó: PNAS

A számítógépes szimuláció pedig megmutatta, hogy az adott konfigurációt nagyjából mire lesznek képesek, például tudnak-e mozogni.

Az ígéretes formaterveket elképesztő türelemjátékkal építették meg a kutatók a mikroszkópjuk alatt, csipeszek és elektródák segítségével. A bőrsejtek biztosították a vázat, azok tartották össze a szerkezetet, míg a szívsejtek összehúzódása gondoskodott a xenobotok meghajtásáról. A létrehozott szerkezetek végül tényleg úgy tudtak mozogni, mint a szimulációban.

Mivel a xenobot nem tud táplálkozni vagy bármilyen más módon energiát felvenni, csak a bennük eleve megtalálható lipidekre és fehérjékre támaszkodhattak, amelyek körülbelül egy hétre elegendő energiát biztosítottak. Ez azért megkérdőjelezi azt is, mennyiben nevezhetők élőnek a xenobotok, hiszen egy hét után csak halott sejtek maradnak, és nem képesek semmiféle önfenntartó reprodukcióra.

Éppen a fentiekben rejlik az az előnyük, amit a Vermonti Egyetem tudósai szerint érdemes lenne kihasználni. Biológiailag lebomlanak, szemben a műanyagokkal, és talán megoldható, hogy a jövőben ilyen szerkezetekkel juttassák el a gyógyszereket az emberi testen belül a megfelelő helyekre.

Forrás: Index

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a RoTaPress.us nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Kövess bennünket a Facebookon!